Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-07-01 / 7. szám
4 szén ismerik Magyarország történetét, a honfoglalástól a trianoni gyászos felosztásig. Ismerik földrajzát, hegyeit, völgyeit. Műveltségét s örökös küzdelmét, s tudják, hogy nem kell szégyelni magyar voltukat, sőt erre büszkék lehetnek! — de csak akkor, ha szégyent nem hoznak rá! A vallástanitás hozza aztán a legnagyobb áldást. Az angol iskolák nem foglalkoznak a valláserkölcsi neveléssel s igy a magyar iskolának bőséges alkalma van elültetni mindazt a sok jót, ami egy életre teszi a gyermeket boldoggá. Ezzel a vallási nevelés és tanítással nagyobbaknak is használunk. Hányszor hallom a szülőktől mondani: “hát bizony nem tudom én úgy a vallást, mint a fiam vagy a lányom, — Ők mondják el nekem, ha hazajönnek a magyar iskolából. Általában a vallás legyen alapja a magyar tanításnak, — de nem az erőszakoskodó — egy irányú, — de a szeretetteljes. Csodás nevelőeszköz ez a szeretet; ugyan hogyan lehetne eredményt elérni 350 gyermekkel s kedvessé tenni előttük a magyar iskolát, — ha nem szeretettel? Nem tudok nagyobb büntetést kis tanítványaim számára, mintha csak komolyan rájuk nézek s nem simítom meg a fejüket — akkor már tudják, hogy valami baj van s igyekeznek jóvá tenni. A múltkoriban történt, hogy egy anya négy kis gyermekét hozta iskolába s komolyan megjegyzi, hogy nem lesz-e baj, hogy gyermekei római kathólikusok, mert nem szeretné, ha a vallástól eltérnének. Erre megnyugtattam, hogy csak egy Istenünk van s itt nem történik más, mint hogy a gyermekeket ahoz az egy, örökkévaló Istenhez vezetjük. Azóta már több más vallásit gyermeket is kaptam — de a vallásról nem esik szó többet. Igen, itt a magyar iskolákban sok olyan jónak hinthetjük el a magvát, amire talán nem is gondolunk. A gyermekek által neveljük a szülőket is, mert sok olyasmit hallanak, amit vagy rég elfeledtek vagy nem volt alkalmuk hallani. Itt szoktathatjuk őket az egymás megértésére, — mire nekünk amerikai magyaroknak oly sok szükségünk van — rászoktatjuk őket, hogy az egymás cselekedeteiből ne mindjárt a rosszra következtessenek, a dolgoknak a napos oldalát lássák meg először. Ha aztán ezt a szokást jellemvonássá sikerül bennük erősíteni, — úgy felséges dolgot cselekedtünk. Ha csak lehetséges tartsunk lépést az amerikai iskolákkal valami kis ujitás terén, — énekverseny, torna vizsga s más efélékkel is. Hadd lássák meg a gyermekek, hogy érdemes munkát kell itt is végezniük s nem áll hátrább ez az iskola sem a másiknál. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a magyar iskolai tanítás célja nem az, hogy itt Amerika kebelében magyar állampolgárokat neveljen. Ez a legnagyobb hálátlanság lenne ezzel a nagy nemzettel szemben. Sőt ellenkezőleg! Ezeket a kis amerikai polgárokat olyanná kell nevelni, mint maga Amerika akarja, hűekké, bátrakká s becsületesekké és a régi haza ismerete s szeretete által kell ki kristályositani szivükben az uj haza iránti hűséget. — Ezek az én szerény tapasztalataim s ezek alapján állítom, hogy igenis sok haszna van annak a magyar iskolának. Abaffyné Pávay Vájná Borbála a perth amboyi ref. egyház tanítónője. :: GONDOLKOZZÉK!! — MIT GONDOL?? I ■1 T ! \ Mi az akadálya az Amerikai Magyar Reformátusok Egységének? X T !! BOX 326, DUQUESNE, PA. — írja meg véleményét a Magyar Egyháznak! X
