Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
11 világító torony Rovatvezető: NÁNÁSSY LAJOS. KÉRDÉS: Mire vonatkozik a pápának ez év január 10-én kelt encyclikája? FELELET: A keresztyének egyesitését célzó tanácskozásokat tiltja be. Tudni kell ugyanis, hogy noha a lausannei konferencián a római egyház nem vett részt — rajta kívül minden más komolyabb kér. közösség képviselve volt, — azonban főleg a Mercier belga bíboros pártfogása mellett magánjellegű tanácskozások folytak egyes anglikán és egyes római kath. hittudósok között az egység utjának készitgetése végett. Újabban a pápa betiltotta ezeket a barátságos eszmecseréket és kijelentette, hogy az egységnek csak egyetlen útja van: elismerni a pápát az egyház fejének és visszatérni a római egyházba. Ez jó lecke volt azoknak a túlzó anglikánoknak, akik erőnek erejével a Rómával való egyesülést tartották első teendőjüknek, elfeledkezve arról, hogy ott vannak az úgynevezett protestánsok és a keletiek, akiket előbb kellene egy táborba hozni. Ha a Rómán kiviili tábor egységre jutna, a keresztyének többsége volna egy csoportban és ez esetben a pápa is másképen beszélne. Örülünk annak, hogy a pápa megértette az extravagáns anglikánokkal, hogy az ő egyházában a pápai felsőség és elsőség elismerése nem egyházkormányzati kérdés, hanem alapvető hittétek amely épen olyan kötelező a római egyház tagíaira. mint például a Szentháromság tanának elfogadása. Jó szolgálatot tett a keresztyénségnek is a pápa újabb rendelete kibocsátásával. Ha még beszélgetni sem engedi saját egyháza tagjait más felfogású keresztyénekkel az egység felől, ha azt gondolja, hogy a római rendszer hibáit és az ősegyházzal ellentétes hittani felfogását mások minden gondolkodás és kritika nélkül elfogadják: nyilvánvalóvá tette, hogy köztünk és az ő egyháza között nagy közbevetés van nemcsak hitbeli dolgokat, hanem a szellemet és életet illetőleg is. Krisztus szóba állott kora bűnöseivel, felkereste házaikat, személyes tanácsokkal segítette őket és ime a Krisztus földi helyettesének tartott pápa Krisztussal homlokegyenest ellenkezőleg kezeli az általa bűnösöknek tartott protestánsokat. Ezek után nem kell dogmai érvekkel bizonyítgatni, hogy melyik egyház a Krisztus igazi egyháza. Ennyiben örülünk a pápa egyenes szókimondásának. De ugyanakkor szomorkodunk is. Tisztában vagyunk azzal, hogy ha az úgynevezett protestánsok és a keletiek mindanynyian egy táborba kerülnének is, ez még nem volna teljes kér. egység, mert a római egyház kivid maradna, már pedig Krisztus főpapi imádságában összes híveiért, tehát római kath. atyánkfiáiért is imádkozott. De bízzunk az Isten gondviselésében. Az Ő Szentlelke pápai önteltség és lelki kevélység felett is diadal mat fog aratni. KÉRDÉS: Tesznek-e valamit a keresztyének a lausannei konferencia után a kér. egységért? FELELET: Igen. Több helyen közös tanácskozásokat és imaórákat tartanak. Legújabban a lelkészi pályára készülő amerikai theologiai hallgatók tartottak közös konferenciát. A gyülésezés a new yorki episzkopális papneveldében annak meghívására folyt le és az idők jelét mutatja. hogy azon a bloomfieldi prés-
