Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-04-01 / 4. szám
9 embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ö dicsőségének királyi székébe.” (Mt. 25-31.) Továbbá Krisztus eljövetele LÁTHATÓ eljövetel lesz. Látható volt az első eljövetele, látható volt a mennybemenetele, és a Biblia azt tanítja, hogy látható lesz a visszatérése is. „Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképen jön. el, amiképen láttátok őt felmenni a mennybe.” (Ap. Csel. 1-11.) „Imé, eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is.” (Jel. 1-7.) „Mert maga az Ur riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből.” (1. Thess. 4-16.) Maga az Ur Jézus is igv tanította. „És akkor sir a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljöni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt. 24-30.) Ezt az eljövetelét tehát nem lehet összetéveszteni a Krisztusnak az Egyházban való állandó szellemi jelenlétével, a világban, való szellemi térhódításával, az egyes hívők lelkében való lakozásvételével, sem a Szent Lélek pünkösti kitöltetésével, sem Jeruzsálem elpusztulásával, sem a testből kiszállott hivő léleknek a Krisztussal való együttlakozásával. A második visszajövetel mindettől különböző LÁTHATÓ eljövetel lesz. Krisztus eljövetelének az időpontját nem tudhatjuk. „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.” (Mt. 24-36.) Ez az egyetlen bibliai vers (amelyet egész sereg erősít meg) ugv elfujja a bibliatanulmányozó szentek (Russelisták) minden kalkulálását, mint a szél a polyvát. Szédelegnek, hitegetnek, szóban, írásban, rádión., minden lehető módon ócsárolják Krisztusnak az Evangvéliom szolgálatában évszázadokon át sáfárkodó egyházait, majd a Bibliával a kezükben magukat tolják fel egyedül idvezitő szentek társaságának és ugyanakkor a Krisztus leghatározottabb kijelentése ellenére az Ő eljövetelének napjait ,óráit számitgatják, és szidják az egyházat, hogy nem követi őket e krisztusi állítás semmibevételében. És Krisztus szerint nem csak hogy nem tudhatjuk az Ő eljövetelének napját és óráját, de, mint a tanítványoknak mondá: nem is a mi dolgunk annak firtatása. „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.” (Ap. Csel. 1-7.) Ebből azonban nem következik az, hogy egyáltalán ne törődjünk, ne gondoljunk a Krisztus eljövetelével. Nem következik az, hogy valami tőlünk távoli, a mi korunkban be nem következhető eseménynek képzeljük a Krisztus visszajövetelét. Az Atya nem ezt akarta elérni azzal, hogy a maga hatalmába helyezte a pontos idő ismeretét. Hanem azt, hogy minden nemzedék az Ő hatalma alatt érezze magát, és minden nemzedék hasznos, munkában, istenes életben töltse földi tartózkodásának idejét, és ne lustálkodásban és haszontalan spekulálgatásban, találgató sb a n. Azért tartotta fenn az időnek tudását magának, hogy minden nemzedékben legyenek olyanok, akiknek dicséretük lészen ama napon.. (I. Kor 4-5.) „Boldog az a szolga, akit az ő Ura, mikor hazajő, ilyen munkában talál.” (Mt. 24-46.) „Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” (Mt. 24-44.) II. A Krisztus soha pontosan nem tudható, de bármikor várható látható eljövetelével olyan események vannak összekötve, amelyek ugyancsak gondolkozóba ejthetnek bennünket és észrevétetik velünk,
