Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
11 a mi egyházmegyénknek megfelelő Classisnak “president”-je van, a presbiteriánusok presbytery-jének pedig “moderator”-ja. A magyarországi ref. egyház gyakorlata és értelmezése szerinti esperes (dean) csak a függetleneknél található. Tehát, ha más felekezetekhez tartozó reformátusok viselik az esperesi címet, helytelenül járnak el. Még helytelenebbül cselekszik az, aki ilyen címmel ruházza fel őket, holott pedig már magok rájönnek arra, hogy a president magyarul nem esperest, hanem elnököt jelent. KÉRDÉS: Mi volt a leghatározottabb és legnagyobb tüntetés Amerikában a vallási kisebbségeket elnyomó román kormány ellen? FELELET: Az a gyűlés, amelyet január 2-án délután New Yorkban a Hotel Astorban a zsidók hívtak össze. Az American Jewish Congress proklamálta a nagy gyűlést, amelyen 3500 amerikai vett részt, ahol minden kertelés nélkül tiltakoztak a románia antiszemita mozgalom ellen s ugyanakkor szabad vallásgyrakorlatot követeltek az összes romániai lakosságnak, amelyik nem görög keleti. Dr. Wise rabbinak volt bátorsága megmondani George Cretziano washingtoni román nagykövetnek, hogy hazudik, amikor a kissebbség üldözését letagadni akarta. Ilyen nyíltan még senki sem mondta meg a román kormány bűnét. Mennyire megszégyenül ez Amerika minden zugába visszhangra találó gyűlés mellett az a tiltakozás, amit a Federal Cöuncil of the Churches of Christ titkára készített! Mikor a zsidók bátran kijöttek a román kormány ellen, akkor a római katholikus Dowling főbírónak, az episzkopális Manning püspöknek és a presbiteriánus Rev. Arthur J. Brownnak is megjött a kedve, hogy csatlakozzanak a zsidó tiltakozáshoz a Romániában elnyomott keresztyének érdekében. Legyenek nyugodtan az erdélyi reformátusok, megvédik őket is az amerikai zsidók!? KÉRDÉS: Szabad-e vegyes házasságot kötő magyar reformátusnak gyermekeit más felekezet részére átadni? FELELET: Ez a legnagyobb bűn, amit egy református ember elkövethet egyháza ellen. Mert vagy a magunk hitét tartjuk a legjobbnak és akkor kötelességünk, hogy gyermekeinket is a legjobb hitben neveljük, vagy ha valaki gyermekét más felekezetnek adta át, mit keres az ilyen terméketlen fügefa mi nálunk, miért nem megy ő is oda át, ahova a gyümölcsöket hullatta? Sokan azzal védekeznek, hogy a római egyház megköveteli, hogy a vegyes házasságból született összes gyermekek átadassanak, a református egyház pedig nem, tehát a református félnek kell engedni. Erre a feleletünk az, hogy ez első sorban a református egyházra nézve nem igaz, másodsorban, ha igaz volna is, gyökerestől kellene kipusztitanunk az olyan álliberálismust, ami nekünk öngyilkosságot okoz. Mikor a keleti egyházmegye a magyarországi ref. egyháznak volt alkotó része, egyházmegyei szabályzat volt arra nézve, hogy azok a reformátusok, akik vegyes házasságok kötése alkalmával gyermekeiket más felekezetek részére adták el, egyháztagok nem lehettek és az Ur asztala sákramentumával nem élhettek, mindaddig, mig bünbánatot nem tanusitottak és hibájokat helyre nem hozták. Remélem, hogy a Független Egyházmegye legközelebbi gyűlésén hasonló fegyelmezést fogad el. Vagy a legjobbnak tartjuk a mi hitünket, vagy nem. Ha a legjobb, másokat is meg kell nyernünk annak, tehát első sorban gyermekeinket. Ha ellenben egyesek úgy vélekednek, hogy a magyar református hitnél jobb is van e világon, akkor ajánlatosabb, ha az ilyenek minél előbb oda mennek, ahova tévelygésük vonza őket. KÉRDÉS: Mi az oka a magyarországi felekezeti harcoknak? Kultúrharcról van szó, vagy minden izgalom csak azért van, mert a római katholikus öntudat felébredt és a reformátusok nem tudják velők felvenni a versenyt? FELELET: Ha római katholikus testvéreiknél hitbeli megerősödést látunk, an-
