Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-12-01 / 12. szám
37 jövőben pedig egyébként is áldásosán fog felhasználtatni Egyházunk érdekében. Az alapból való kiutalás a legtöbbször kamatnélküli kölcsön formájában történik. Ez az alap tehát újra Egyházunk boldogulását szivükön viselő híveink jóindulatába ajánltatik. S bizony, kedves dolgot cselekednének Isten előtt pl. az olyanok, akik, mint az az amerikai felekezeteknél is gyakran megtörténik, esetleg végrendeletükben is megemlékeznének erről az alapról. Tiz centes járulékok. Másodszor az egyházmegyei közpénztári járulékokról volt szó. Az egyházmegyei közpénztárból fedeztetik pl. a gyűlési kiküldöttek útiköltsége és az egyházmegye közigazgatási kiadásai. Erre a célra a duquesnei egyházmegyei gyűlés 1924-ben az egyházközségi rendes bevételek 2 százalékát rendelte beküldendőnek. Ezt azonban a kisebb gyülekezetek kissé méltánytalannak találták. Kisebb gyülekezeteink ugyanis aránylag többet adakoznak az egyházuk céljaira. így például a kis 30 családos Leechburgon egy-eg y istentiszteleten 30 dollár körül van csak maga a perselypénz ! És mivel a perselypénz a rendes bevételek közé számit, ebből is fizetni kellett a 2 százalékot. De mivel a perselypénz több volt a kis gyülekezetekben, mint a nagyokban, a kis gyülekezetek aránylag több járulékot fizettek, mint a nagyobbak. Ezt jóváteendő, elhatározta a gyűlés, hogy ezután lélekszám szerint fizetendő az egyházmegyei közpénztári járulék. És pedig minden egyes lélek után 10 cent egy esztendőre. Olyan csekély összeg ez, hogy remélhetőleg híveink szívesen fogják megfizetni. És igy talán még az is elérhető, hogy az egyházak pénztára megkímélhető a járulék fizetésétől, és híveink maguk fogják azt beszolgáltatni. Papi díszruhák. Harmadszor ünnepélyesen kimondotta a közgyűlés, hogy az 1928-ban, március Iáikén tartandó Kossuth-szobor leleplezésén az egész egyházmegye testületileg jelenik meg. És pedig a lelkészek ünnepélyes papi egyenruhában. Az egyházmegye papjai hivatalos papi öltözetének még tavaly a youngstowni gyűlés a magyarországi református papok Orle. egyenruháját fogadta el. Ugyancsak ez a gyűlés kérte a gyülekezeteket, hogy legyenek segítségül papjaiknak ennek a kb. 150 dollárba kerülő papi öltözetnek a megszerzésében. Hangzottak is el lelkes Ígéretek a gyűlésen jelenlevő világi testvérek részéről, de bizony a sajnálatos és valóságos tény az, hogy ezideig még egyetlen gyülekezet sem lepte meg lelkészét ezzel a legszebb ajándékkal. És ha tovább sem akarja, nem tudjuk, hogyan lesznek képesek egyenruhában megjelenni papjaink az 1928, márc. 15-iki Kossuth-szobor leleplezésen. Pedig micsoda büszkesége lehetne híveinknek, ha papjaik a magyarországi ref. papok hivatalos szép öltözetében képviselhetnék őket ott, ahol nemcsak az amerikai, de a magyarországi élet szine-java is jelen lesz. Ha szolgálatainkkal nem érdemeltük ki, hogy ezt megkapjuk, akkor nem kérünk, nem rimánkodunk, de nem tagadjuk, hogy jól esne, ha híveink utána néznének annak, hogy márc. 15-re minden független papnak meglegyen az a papi öltözet, amelyet úgyis az (’» szolgálatukban fogunk elnyüni. Tisztujitás. Az egyházmegyei tisztségek betöltéséről emlékezünk még meg. Az esperesi hivatalra Sebestyén Endre duquesnei lelkész ; az egyházmegyei gondnoki hivatalra Bodnár István választatott meg újabb három évre, az összes egyházak egyháztanácsainak egyhangú szavazatával. A közgyűlés által választott uj tisztviselők a következők: pénztáros Koós Lajos (McKeesport) ; lelkészi jegyző Vincze Károly (Carteret); világi jegyző Papp Endre (New York). Az egyházmegyei bíróság tagjaiul az egyházak tanácsai által megválasztattak: Nánássy Lajos (Perth Amboy) és Borsy-Kerekes György (Youngstown) lelkészi tanácsbirák és Szalkó József (Duquesne) világi tanácsbiró. ,A második világi tanácsbirói tisztre uj szavazás fog megejtetni. Vincze Károly.
