Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-09-01 / 9. szám
18 sok között országszerte a négy superintendentiának amaz ismert végzése, melynek értelmében a régi zsoltárok felkerültek a mestergerendákra s helyükbe újak “íródtak”. Ha még az áldott pátkaiak is zsoltárral dobálóztak e “merénylet”-re szentegyházukban, könnyen elképzelhető, hogy az ellenmondáshoz nem igen szokott szentgáliak hogyan fogadták az újítást! Hasztalan hozott a dunántúli superintendentia 1823. évi május hava 29—31. napján Tatában tartott gyűlése jegyzőkönyvének 69. pontja alatt szigorú végzést ez érdemben, akár a beteg olasznak, akár az ellentállóknak magyarázták azt az arra illetékesek. Vizsgálgatva a régi írásokat, meglepetve olvasom, hogy a következő 1824. esztendőnek januárius 4.napján tartott egyházközségi gyűlés jegyzőkönyve 7. pontja alatt írva vagyon, mint itt következik: “7. Az uj énekeskönyvre nézve tett Felsőbb rendelés következtében Szentgálon az Informátió megtétetett és Anno 1824 die 4-to Januárius Prédikátió tartatván Solt. 40:4 — jó következése lett”. Hogyan? — tűnődöm; — hát az ősi virtus? Amin a jó emlékű Szatmári Ács András uram 8 évig s Liszkay uram is egy csomó éven át hiába vesződtek, az im, most háromnegyed év alatt magától sikerülne? Itt valami rendkívüli eseménynek kellett közbejátszani. Jertek elő, a régi időknek Hübnerjei, ti élő krónikák, 80—90 esztendős öregek, hadd böngéssze ki emlékezetetek tárházából az idevonatkozó s felvilágositó adatokat a későbbi időknek egyik kiváncsi gyermeke! . . . Szalai János uram, Szentgál községnek ez időszerinti pennája, köveskállai származású vala, ahonnét az ő édes testvére Péter, atyafilátogatóba Szentgálra vetődött ez időkben. Mint manapság is szokás, pohár mellett sorba szedték a község, ecclézsia ajabaját. így értette meg jó Szalay Péter az ő édes testvérjétől: Jánostól, hogy Szentgálon még mindig a régi énekes könyvből zengenek halleluját a magasságban lakozóhoz. De megértette azt is, hogy elmúlhat itt újra 8 esztendő, de talán 28 is, mire sikerül a superintendentia végzésének érvényt szerezni. A balatonmelléki emberek ősidők óta hírnevesek valának leleményességükről. Szalay Péter, mint tősgyökeres balatonmelléki ember, egész éjszaka azon spekulált, micsoda furfanggal lehetne a szentgáli néppel megkedvelteim az uj zsoltárt? Történt pediglen, hogy a szentgáli elöljáróság másnap Veszprémbe készült, hogy ott Szammernél, az akkori nyomdász- s könyvkereskedőnél a községi iroda számára az 1824-ik évben szükséges papíranyagot, nyomtatványokat s egyéb, e szakmába vágó dolgokat bevásárolják. Szalay Péter egyszerre tisztában volt tervével, melyet sietett nyomban közölni testvére s Liszkay tiszteletes urammal, a szentgáli pappal. Haladéktalanul kocsira ült s megelőzve a szentgáli elöljáróságot, ott termett Veszprémben s értekezett terve sikere érdekében a könyvkereskedővel. Mikor az elöljáróság kocsijáról lecihelődve a könyvkereskedésbe benyitna. velük egyidejűleg lépett be oda Szalay Péter uram is. Mintha nem is ismerne közülök egyet sem, Phone: Cart. 318 Régi és megbízható bútorüzlet Alapítva: 1905 BERNARD KAHN Bútorok, Szőnyegek, Kályhák, Tűzhelyek és Ágyfelszerelések 55 _ 57 WASHINGTON AVENUE Corner Atlantic Street CARTERET, N. J. @[gi3JSJ315ISIgJSJE]313ISJSI3IBE®3MSEEMlE151SISJSJ3SEMSISMSI3J3ISElSlSJ3I313ISEI3M3IBI3ISHSEMSiSlSMBI3JSISlSJSJSJS
