Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-09-01 / 9. szám

10

VEGYES HÁZASSÁG, VESZENDŐ GYERMEKEK

(Második közlemény.)

FEGYELEM, NEM LAZASÁG!

Előző közleményünkben bejelentettük, hogy a vegyes házasságok kérdésével több cikken át foglalkozni óhajtunk. Foglalkozni akarunk ezzel a kérdéssel azért, mert annak református egyházunk szempontjából való megoldását és a mai állapotok orvoslását református hithiiségiink és önérzetünk immár nem kivánja, de megköveteli. És hogy ezt a kérdést nem szabad az agyonhallgatás jótéteményében részeltetni egy-két olyan református atyánkfia kedvéért, aki nem szívesen hall róla, mert házassága alkalmával ő is megfeledkezett anyaszentegyházunk iránti kötelességéről, arra fényes bizonyság az alábbi levél, melyet a Debrecenben megjelenő “Lelkészegyesület” cimü lap szerkesztőségéhez küldött be egy református papíiu. íme, itt a levél:

Nagytiszteletü Szerkesztő Ur!

Ősrégi erdélyi református lelkészi családból származom. Pár év óta itt élek a magyar Alföld egyik kálvinista központjában. Sorsom összehozott egy urileánnyal, kit eljegyeztem. Később tudtam meg, hogy az illető oly buzgó r. katholikus, ki az én vallásomat és tradícióimat egyáltalán nem hajlandó respektálni.

Ezeket csak bevezetésképen mondtam el; megnyugtathatom a Nt. szerkesztő urat, hogy ügyemet becsülettel fogom megoldani.

Nem is ezért voltam bátor a t. szerkesztőség ajtaján zörgetni, hanem inkább azért, mert ügyem intézgetése közben napról-napra találkoztam református hitfelemmel, akik jajgatva panaszkodtak amiatt, hogy a vegyes házasságok ügyénél egyházunk teljesen magára hagyja híveit, ugyanakkor, amikor a róm. kath. egyház a legharciasabb eszközökkel küzd ellenünk. Ez a harc annyira egyenlőtlen, hogy szemmel látható országszerte református egyházunk

vesztesége és veresége a vegyes házasságoknál.

A róm. kath. egyház a maga híveivel, vegyes házasság esetén, legelőször is a következő nyilatkozatot téteti, ünnepélyes formában:

1. A házasságot r. katholikus pap előtt kötöd meg.

2. Gyermekeidet a r. katholikus vallásban neveled fel.

3. Ha a r. katholikus vallásit házasfél elhal, az életben maradó protestáns fél a gyermekeket továbbra is a r. katholikus hitben neveli.

4. A r. katholikus házasfél kötelezve van arra, hogy protestáns férjét, illetve feleségét megtanítsa a r. katholikus hit tiszteletére. A r. katholikus fél megigéri, hogy minden megengedhető eszközzel odahat, hogy a protestáns fél áttérjen a r. katholikus hitre.

Sokat beszélhetnénk arról, hogy amikor a bolsevizmus egy második európai világháborúra készül s ennek útjait elsősorban is a történelmi egyházak kikezdésével és lazításával egyengeti: miért kell ugyanakkor a r. kath. egyháznak merev magatartással és agresszív fellépésével épen a vegyes házasságok vallásügyét felzavarni és ezáltal az ellenség malmára hajtani a vizet?

Nem akarok az üggyel tovább foglalkozni. De bátran kiáltok segítségért református anyaszentegyházunk őrállóihoz. 1918 óta szedi sorainkból áldozatait a “Ne temere” bulla. És, csodálatos, hogy a protestáns egyházaknál egységes megállapodás e bullával szemben 9 év alatt még mindig nem létesült. A hívek tájékozatlanok. A lelkészek eljárása nem egységes. Egyházunk stabil irányelveit seholsem láthatjuk.

Tisztelettel, szeretettel és bizalommal kérem az erre leghivatottabb organizáció: az Oroszágos Református Lelkész Egyesületet, legközelebbi konferenciáján tűzze napirend-