Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
5 IFJÚSÁGUNK EGYHÁZIASSÁGA Nem csak a magyar református, de egyéb bevándorlókból alakult egyházak sorsa is az ifjúságnak atyáik egyházához való hűségétől függ. Ezzel a mi egyházunk tagjainak is tisztában kell lenni. Ha már most ifjúságunkra tekintünk, meg kell állapítanunk, hogy kilátásaink nem valami rózsásak ugyan, de még sem kétségbeejtök, még sem reménytelenek. Ifjúságunk nem idegenkedik az istentiszteletek látogatásától, nem tiszteletlen atyái vallásával és egyházával szemben. S lehet, hogy nem különbek más nemzetiségű és vallási! ifjúságnál, de az is bizonyos, hogy nem rosszabbak. Tehát jó reménységgel lehetünk felőlük. Csak foglalkozni kell velük. Fel kell őket világosítani arról a feladatról, amely az egyház fentartása körül vár reájuk. És minden áron arra kell nevelni őket, hogy maguk is teherviselő és jogokat gyakorló tagjai legyenek az egyháznak. És ha a rendes egyháztagok minden kötelezettségének eleget tesznek, akkor a rendes egyháztagok minden jogát is biztosítani kell a számukra, hogy igy a maguk egyházának is érezzék szüleik egyházát. Ha ezt elértük, akkor egyházaink jövőjét nincs mitől félteni. Ahogy atyáik, anyáik fentartották, úgy ők is fenn fogják tartani. És ha igy cselekesznek, szép dolgot cselekesznek. Olyan dolgot, amely a Bibliában is erénynek van feltüntetve. A Biblia legnemesebb alakjaira tekinthetnek, mint példákra, ha szüleik országától különböző országban is szüleik vallásához ragaszkodnak. íme néhány bibliai példa: I. József. Jákobnak fia. Akit testvérei egyiptomi rabszolgakereskedőknek eladtak. Aki Egyiptomban megkóstolt alacsony sorsban való rabszolgáskodást, igazságtalanul való bebörtönöztetést, de nem csak megkóstolta, de életének nagyobbik részét hatalomban, méltóságban, gazdagságban, királyi udvarban, királyi kegyben töltötte. És ő meg is szerette ezt az országot. Az ő fogadott hazáját, ahová gyermekkorában jutott. Egyiptomi nőt vett el feleségül. S a fényért, hatalomért, mindennapi kenyérért, hűséges hitvesért, gyermekekért, amiket és akiket Egyiptom adott neki, cserébe odaadta tudását, Istentől nyert álomlátó képességét, becsületességét, szorgalmát, hűségét, DE NEM ADTA ODA ATYÁI VALLÁSÁT. Jóllehet Egyiptom legtekintélyesebb papjának, a gazdag és nevezetes On város (Heliopolis, Napváros) papjának leányát vette el feleségül, mégsem lett egyiptomi vallásu, hanem megmaradt Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének, atyái Istenének szolgálatában. Nem adott reverzálist sem, azaz gyermekeit sem adta oda az egyiptomi vallásnak, hanem a maga vallásának tartotta meg őket. Pedig" egyiptomi főpapnak volt a veje. Mindenét fogadott hazája rendelkezésére bocsátotta, de a lelke felett nem adott uraságot Egyiptomnak. A felett Izráel Istene volt az Lír. És ez az idegenben nevelkedett József annyira buzgó volt Izráel Istenében való hitében, hogy még ő biztosította az őshazában nevelkedett testvéreit arról, hogy akármi történik velük a jövőben, ne essenek kétségbe, és ne szakadjanak el atyáik Istenétől. “Isten bizonnyal meglátogat titeket és felvisá titeket e földről arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.” (I. Móz. 50, 24.) Vájjon a mi fiainkból miért ne kerülhetnének ki ilyen szellemben gondolkozó és élő oszlopai egyháza
