Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-08-01 / 8. szám

4 KOSSUTH LAJOS PAPJA — Aki négy világrészben hirdette az Igét. — Adalékok Ács Gedeon (1819—1887) ref. lelkész életéhez, aki mint 1848—49-i emigráns az első ma­gyar református istentiszteletet tartotta Amerikában. Irta: KONTRA JÁNOS. Csuza (Baranya. S. H. S.) 1927 aug. Ács Gedeon 1845—1849-ig las­­kói, 1862—1887-ig csuzai református lelkész elődöm életpályájáról arány­lag keveset sikerült megtudnom. Született Bellyén, ahol atyja ak­kor lelkész volt, 1819 aug. 31-én, Ács László és Kosdi Juliánná szülőktől. Tanulmányait a kecskeméti ref. kol­légiumban végezte. Úgy látszik ko­rán végzett, mert 1839-ben már Las­­kón, atyja mellett rektor volt. Abban a korban ugyanis a jobb egyházak tanítói állására theológiát végzett ifjak bocsáttattak ki 3—3 évre. A szorgalmi idő Gergely napkor, márc. 12 -ike táján kezdődött s teljes 10 hó­nap volt; sőt sok helyütt csak 6 heti szünetet adtak. Innen volt a mi nép­iskoláink nagyobb színvonala. A há­rom éves rektórián ifjaink némi tőkét takarithattak meg a szűkösebb káp­­láni évekre, vagy külföldi tanulmá­nyok folytatására, de voltak, akik ezzel jogi vagy orvosi pályát végez­tek. Ács Gedeon 1843-tól már bete­ges édesatyja helyett a lelkészi teen­dőket is végezte. 1845-ben pedig aty­ja halála után, a laskói hívek nagy lelkesedéssel lelkészükké választot­ták. A szabadságharcban is résztvett. Ennek leverése után a Baranya vár­­megyében is életbe lépett abszolút kormányrendszerrel, Majláth György császári biztos (ki később országbíró lett) kemény rendeletéivel jöhetett összeütközésbe. Azok kihirdetését, mint pap, elmulasztotta, vagy egye­nesen megtagadta. E miatt elfoga­tott és Pécsett börtönbe záratott. A gyülekezet jótállása mellett kiszaba­dult ugyan, de nem érezte magát biz­tonságban. Egy éjszaka, csónakba ült, elmenekült s a bujdosók után Orsóvá felé tartott. 1849 október hó 4-én Komárom, az utolsó magyar erődítmény is meg­adta magát az osztrák hatalomnak és ezzel a magyar alkotmányért és függetlenségért egy évnél tovább folytatott harcnak vége szakadt. A magyar fegyverek ereje, fényes és dicsőséges hadi tettek után, a cár ál­tal beküldött hatalmas orosz sereg segélyével megtöretett. A Habsburg ház, mely Olaszország és Magyaror­szág leigázásában kereste hatalmá­nak alapjait, becstelen és véres bosz­­szut állott. Mielőtt az orosz hadak az or­szágból kitakarodtak, vezérük Pas­­kievics tábornagy az osztrák dinasz­tia érdekében tett szolgálatai jutal­mául a fogoly magyar tisztek számá­ra kegyelmet kért a császártól. Ez nem használt; a császári udvar nem elégedett meg az ősi jogait védő nemzet legyőzésével, hanem a helyett hogy sorsával kibékítené, fátyolt vet­ne a múltra, már október 5-én, meg­kezdte a vérbiróság által a megtorlás nemtelen munkáját. Gróf Batthyány Lajos, Ma­gyarország legelső alkotmányos mi­niszterelnöke volt a legelső áldozat, kit Pesten október 6-án kivégeztek. Ugyanaznap Aradon 13 magyar tábornok nézte végig egymás kivé­geztetését; az osztrák tábo> nokok nem tűrhették, hogy életben marad­janak azok, akik annyi diadalmas csatában megverték őket.

Next

/
Thumbnails
Contents