Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-05-01 / 5. szám
4 a népszerűséget. Viszont csak egy lépésre kell eltávozzunk Kálvintól, s a perspektíva jelentősen más képet mutat. Ha például ma Zwingli előkerekedne hirtelen valahonnan, s valamelyik amerikai nagyvárosban elkezdené magyarázni, mondjuk egy szappanos láda tetejéről, nemzetgazdaságtani elméletetit: nem telne bele huszonnégy óra, s a nagy társadalmi reformátor akarva nem akarva, útban lenne Oroszország felé. Knox János alig rázza le a svájci port saruiról Angliába való érkezése után, miután kijelentésszerüen kinyilatkoztatja, hogy a csodák kora megszűnt (First Book of Discipline), beleveti magát azokba a mozgalmokba, amelyeket skót reformációnak is lehet nevezni msgfelelő képzelő tehetséggel, de amelyet véres szájú és véres kezű politikai orgiázásnak is minősítheti az, aki az igaz vallásosság kritériumait más recipe szerint osztályozza. Egy Londonból 1646 okt. 14-én keltezett levélben a következő utalás van Knox presbiteriánus követőire: ,,Egy uj szekta állott elő közöttük, s ezek a rácionálisták.” (Hurst, History of Rationalism.) Hogy a közbeeső időben a pénzváltás atyamestereinek klasszikus földjén, Hollandiában sem pangott a „református” élet, arról sok bizonyság van. A XVIII. századbeli Hollandiáról olvassuk Hurst előbb jelzett könyvében e sorokat: „Hollandia kormánya az akkori világ legliberálisabb kormánya volt, de az egyházi hatóságokat olyan biggottság jellemezte, amelyhez hasonlót a protestántizmus egész történetében hiába keresünk más helyen. Hollandia menedékhelye és otthona volt minden ország menekültjeinek abban a percben, amikor lábaikat partjaira tehették, de az egyház annyira zsarnoki volt, hogy bármely bibliai szónak a hivatalostól eltérő értelmezése elegendő volt arra, hogy exkommunikációhoz vezessen.” S az iró hozzáteszi ehez, hogy” a rendszeres skepticizmust az egész kontinensen sehol sem propagálták olyan széleskörüleg, mint a hollandok között.” Amerika „református” irányú keresztyénségében az első időktől kezdve mindig uralkodó elem volt a politikai. Az első telepek vallási közösségek voltak, s a „meeting house” egyúttal a közösség politikai központja. Az indusztriális rendszer kialakulása alaposan kitúrta a „meeting house”-t a politikai élet központjából, de ezzel a felekezetek politikai étvágya csak megnövekedett. Amerika politikai életében, le az utolsó bakter-választásig, ha nem is a legjelentősebb, de minden esetre a leghangosabb elem mindig a felekezeti. S hogy ez az elem szellemében és módszerében destruktiv és radikális, azt nem egyeszer, hanem sokszor megmondta ennek az országnak nem egy, hanem legalább egyszáz közéleti nagysága. Ha szemlélődésünkben nem is kalandozunk el messzebb, akkor is be kell hogy lássuk, hogy azokban, amik a kálvinizmusból „egy vagy más csatornán át” kiszármaztak a radikális és forradalmi elem veszdelmesen nem hiányzik. Amerikai magyar református vonatkozásban mi a jelentősége mindennek? A jelentőségét mi abban a megrendítő tényben látjuk, hogy a Woody’s Drug Store Best in Duquesne GET IT AT WOODY’S A Hamilton Ave. és Első Utca sarkán
