Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-05-01 / 5. szám

4 a népszerűséget. Viszont csak egy lépésre kell eltávozzunk Kálvintól, s a perspektíva jelentősen más képet mutat. Ha például ma Zwingli elő­kerekedne hirtelen valahonnan, s va­lamelyik amerikai nagyvárosban el­kezdené magyarázni, mondjuk egy szappanos láda tetejéről, nemzet­­gazdaságtani elméletetit: nem telne bele huszonnégy óra, s a nagy tár­sadalmi reformátor akarva nem akar­va, útban lenne Oroszország felé. Knox János alig rázza le a svájci port saruiról Angliába való érkezése után, miután kijelentésszerüen ki­nyilatkoztatja, hogy a csodák kora megszűnt (First Book of Discipline), beleveti magát azokba a mozgalmok­­ba, amelyeket skót reformációnak is lehet nevezni msgfelelő képzelő te­hetséggel, de amelyet véres szájú és véres kezű politikai orgiázásnak is minősítheti az, aki az igaz vallásosság kritériumait más recipe szerint osz­tályozza. Egy Londonból 1646 okt. 14-én keltezett levélben a következő utalás van Knox presbiteriánus kö­vetőire: ,,Egy uj szekta állott elő közöttük, s ezek a rácionálisták.” (Hurst, History of Rationalism.) Hogy a közbeeső időben a pénzváltás atyamestereinek klasszikus földjén, Hollandiában sem pangott a „refor­mátus” élet, arról sok bizonyság van. A XVIII. századbeli Hollandiáról olvassuk Hurst előbb jelzett könyvé­ben e sorokat: „Hollandia kormánya az akkori világ legliberálisabb kor­mánya volt, de az egyházi hatóságo­kat olyan biggottság jellemezte, amelyhez hasonlót a protestántizmus egész történetében hiába keresünk más helyen. Hollandia menedékhe­lye és otthona volt minden ország menekültjeinek abban a percben, amikor lábaikat partjaira tehették, de az egyház annyira zsarnoki volt, hogy bármely bibliai szónak a hiva­talostól eltérő értelmezése elegendő volt arra, hogy exkommunikációhoz vezessen.” S az iró hozzáteszi ehez, hogy” a rendszeres skepticizmust az egész kontinensen sehol sem propa­gálták olyan széleskörüleg, mint a hollandok között.” Amerika „refor­mátus” irányú keresztyénségében az első időktől kezdve mindig uralkodó elem volt a politikai. Az első tele­pek vallási közösségek voltak, s a „meeting house” egyúttal a közös­ség politikai központja. Az induszt­­riális rendszer kialakulása alaposan kitúrta a „meeting house”-t a politi­kai élet központjából, de ezzel a fe­lekezetek politikai étvágya csak meg­növekedett. Amerika politikai életé­ben, le az utolsó bakter-választásig, ha nem is a legjelentősebb, de min­den esetre a leghangosabb elem min­dig a felekezeti. S hogy ez az elem szellemében és módszerében destruk­tiv és radikális, azt nem egyeszer, hanem sokszor megmondta ennek az országnak nem egy, hanem legalább egyszáz közéleti nagysága. Ha szem­lélődésünkben nem is kalandozunk el messzebb, akkor is be kell hogy lássuk, hogy azokban, amik a kálvi­­nizmusból „egy vagy más csatornán át” kiszármaztak a radikális és for­radalmi elem veszdelmesen nem hi­ányzik. Amerikai magyar református vo­natkozásban mi a jelentősége min­dennek? A jelentőségét mi abban a megrendítő tényben látjuk, hogy a Woody’s Drug Store Best in Duquesne GET IT AT WOODY’S A Hamilton Ave. és Első Utca sarkán

Next

/
Thumbnails
Contents