Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
4 melegét, a magyar otthon szívélyességét, az apák reménységét, keresik az ősi kálvinista hitet a hitetlenségben, a testvérszeretetet az anyagias világban, keresik a múlandóság földén a saját nyelvükön és a saját lelki erőikkel az örök Istent. S ezért, hogy a maguk módján, szent örökségük szerint kereshessék az Örökkévalót, hoztak súlyos áldozatokat, építettek uj templomokat, mikor megérezték, hogy a régiben meghűlt valami: a magyar otthon melegsége, vagy valami idegen iz megkeserítette azt a magyar református hitet, amelyet csak a Duna, Tisza, Bodrog, Sajó partján tanítanak az apák a fiáknak. Ó mennyi drága érték szétszóródva az egész Amerikában a magyar ref. lelkekben! Mennyi drága pusztuló érték. Micsoda hatalmas csokrot lehetne kötni belőle, hogy jó illatul legyen az Urnák. Össze kellene szedegetni még a leghalványabbakat is, hogy egy se menjen veszendőbe. Mert nincs módunk hozzá. Szegények vagyunk. És mégis mennyi megy veszendőbe a mamtnon szerelme, az istentagadók sodra, az egy lélek hiánya s a munkások kevés száma miatt! Az ige fájdalmának bele kell szuródnia minden amerikai magyar református szivébe, hogy “a munkás kevés” s e miatt az örökkévalóság aratása pusztul, a drága szem szerte pattog és megsemmisül. Mi hát az első teendő?... A független magyar ref. Egyházhoz s annak minden egyes tagjához szólok! Hiszen ez a kicsiny csoport megtépett, rongyos zászlóval küzdött a magyar értékekért abban a nagy harcban. Ez a tépett, rongyos zászló jelképe a magyar sors keserűségének, de dicsőségének is. Hajh, legalább magyar kéz ne marcangolta volna! Rongyos zászló alatt kicsiny csapat! az elmúlt évben híven álltad a harcot. Ennek megvannak az emberi nyomai is: a sebek és az eredmények. Munkádban azonban nincs megállapodás. A kegyelemnek ismét újabb ideje áll előtted. Számot kell vetned teendőiddel, amelyeket elérhetsz és végrehajthatsz. Mi tehát az első teendő az uj munkaidő elején?... Hogy felserkenjünk a szent munkára pásztorok és hívek?.... Mindenesetre ezt is meg kell tennünk, de ne vessük reménységünket a mi véges, törékeny emberi erőnkbe. Keveset ér az evezők verejtéke, ha a vitorlák lankadtan lógnak alá. Hanem vesszük bizodalmunkat az Urban. “Kérjétek az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. íme ez az első teendő. És ezt mélységes komolysággal meg kell cselekednie minden pásztornak és minden tagnak. Az első kérésre a mi Istenünk nem marad néma. Válaszolni fog. Válaszolni szélnek zendülésében. Legyünk hát készen, figyelmezzünk, hogy megérezzük azonnal, ha jő felülről a lélek szellője. S ha megérezted, állj azonnal a szent munkába, azt a lelket ne bocsásd el többé magadtól, előre a tépett zászló után, hogy te is, amerikai Független Magyar Református Egyház, az örökkévalóság áldott aratómunkása légy az Úr kegyelméből. I KÜLDESSE MEG ÓHAZAI ROKONAINAK A MAGYAR EGYHÁZAT!! $ Előfizetés Magyarországra és az elszakított részekre évi: $1.50 a Küldje be erre a címre: MAGYAR EGYHÁZ, BOX 326, DUQUESNE, PA. |
