Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-04-01 / 4. szám
16 — No, nézd már ezt a bogárkát! — Nyikó halász mosolyogva fordult lányához, aki időközben a gorombán faragott vadkörtefapadra leült. Az elálmosult lánynak ölébe esett dolgos kis keze. Szempillája édesen lecsukódott, szólt a halász, — gyerünk hát nyugovóra!--- Az én szememet még nem fogja az álom! — cifrasziirébe húzódva, a betyár a hamvadozó pásztortíiznél még sokáig fent mélázott. Az a sok ló, marha, amit az uraságoktól elkötött, az a sok nagybankó, amit gazdag kupecektől rabolt, nem háborgatták lelkét; hanem annak a városi katonának halálravált arcát nem tudta felejteni, akit első legénykedésekor az ónodi vásárban ütött agyon. Nem tudta felejteni, hogy az a jámbor csendkatona még utolsó szavával is gyermekeit emlegette.... Ezidőtől lett bujdosó és idővel a leghíresebb futó betyár Sós Pista. Most hát hiába töprengett, innét többé már nem volt visszatérés. Az akasztófa árnyékából mátkájául már nem választhatta a hamvasarcu, fehérlelkü kis halászleányt, pedig máris csupa vágyakozás volt a lány nézése; de betyárcsárdák uticifrájának nem született ez a lány. Vagy talán azokat rántsa magához a fertőbe, a boldogtalanságba, akik üldöztetésekor, gyámoltalan helyzetében, halálra sebesülten pártját fogták, árulás helyett meggyógyították?! Nem! Nem! Hiszen a betyárnak is van becsülete.... Valahol az odvas fűzfánál bagolymadár kuvikolt.... — No, nézd, a pásztortüz kialudt már! — felsóhajtott, a ned• vesedő fűről borzongva feltápászkodott a betyár. Az avas nádkupban megtalálta fegyvereit, nyergét, nyeregszerszámát. Szikárfejü. kedves lovacskája, a Ráró meg a nádtól rejtett szigeten nyerítve fogadta jó gazdáját. Valahol vadmadár visított, talán róka lepte meg....? Eloldozta a pányvát, felnyergelte a Rárót. A rétség titkos utján suhogva hajolt össze a nádrengeteg. — Nini! — Bácskái gulyás, még napfeljötte előtt, itatásig a gulyakuthoz. akart lovagolni, de már csak egyedül találta a Hókát, a betyár lovával együtt nem volt sehol. A gulyás elgondolkozva kereste'a nyomokat, de a zugó nádrengeteg, a virágos vizek betakartak, eltemettek mindent. Szomorkás volt a gulyás. — Oda a szegény vesző! — Az ám! Elment, Isten hírével, a szegény vesző! — Nyikó halász is lopvást, mintha csak kitörölt volna bus szeméből egy kövér könyüt...... A kis Klári még hetek múltán is lesegette a rétség hullámos rejtekösvényeit, de csak a hire érkezett, hogy valahol a Tisza mentén a hires betyár Sós Pistát hű lovával együtt agyonlőtték. ridenféle hangszerszükségletét kielégítheti nálunk! I MURER & PARKER t Music House Zongorák Playerek Viktrolák Hegedűk Rekordok Kották Atwater Kent Rádiók! Orthophonik Viktrolák! Magyar vevőink a legméltányosabb kiszolgálásra számíthatnak. W. Grant Ave. és N. Second sarok Phone 9499 — DUQUESNE, PA. I t t i t i t t t
