Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-02-01 / 2. szám
16 SZÉPIRODALOM A MAGYAR NÓTA Küzd e nemzet ezer éve. Munkában a verejtéke, Harcban hull a drága vére.... S mindörökké mi a bére? Kurta öröm, hosszú bánat.... Ez ad fényt és ez ad árnyat A nótánknak. Fényes-árnyas magyar nóta, Hü barátunk rosszba-jóba.... Benn az öröm, benn a bánat, Ami fakadt, ami támadt Diadalmink déli fényén, Vereségink sötét éjén Szivünk mélyén.... Szivünk szive, lelkünk lelke Dobog, nevet, zokog benne.... Zengő kincsünk, büszkeségünk, Szent a magyar nóta nékünk! Úgy ápoljuk, úgy szeressük, A szivünkön melegessük, Nevelgessük. Kedvünk napja kisüt tőle, Megered a bunk esője..... Esőn át és napsütésen: Az elborult magyar égen S hazánk csonka bus határán Feltündöklik a szivárvány, Szent szivárvány.... Lampérth Géza ÜZENET Üzenet megy a kicsi falumba, A muskátlis kis ablakomba. Üzenet megy a régi kertnek, Jószagu háznak, régi rendnek.... Üzenet megy az almafáknak, Életre kelnek!.. Újra látnak Uj tavaszt!.... Hire ül a fákon S az Alföldön, — a pusztaságon Friss üde kis fűszálak nőnek, S gólyafiuk a háztetőnek Nádfödelébe ülnek újra! Haza megyek-e?... Isten tudja? Készül a kút, a föld, az égbolt, Kacagón int ott fenn a kékfolt. Aprócska fehér felhőrongyok, Bolondos édes régi gondok, Álomba űzve, ázva, fázva, Ködökbe illant régi nyárra Felkészülődve állnak útba!.... Haza megyek-e?... Isten tudja? Gondolataim arra laknak! Látom: a kutnál megitatnak! Látom a Hóka bársony testét A láthatárra hulló estét! Emléke sir a kedves tájnak, A jószagu, a régi háznak... Aztán szétnézek... némán... halkan. Sirásra torzul üzenő ajkam! Más föld! más táj! más lelkek útja... Haza megyek-e?... Isten tudja? Horváth Margit. ! KÜLDESSE MEG ÓHAZAI ROKONAINAK A MAGYAR EGYHÁZAT!! | Előfizetés Magyarországra évi: $1.50 % ^ Küldje be erre a cimre: MAGYAR EGYHÁZ, BOX 326, DUQUESNE, PA. jjl
