Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-12-01 / 12. szám

11 sere vetette a kezét, meg kellett hogy is­merje a pogány, kegyetlen faraó rabszol­gatartó kezének súlyát egész mérték sze­rint. Itt megmutatta magát álarc nélkül az amerikai magyar reformátusság testét lelkét szipolyozó pusztító utálatosság. Aki meg akarja ismerni az amerikai magyar reformátusok számára ajánlott uj vallást a maga igaz, hamisítatlan mivoltában, az jöjjön el ide Youngstownba! Itt a szem­fényvesztő missziós farizeusság sima arc­bőre mögött nem birt magával a hatalmi őrület neki vadult gőgje. Ki ebből a temp­lomból, magyar reformátusok! — harsogta itt a “segítő” presbiteriánus szeretet. Ez a templom nem magyar református temp­lom, hanem presbiteriánus templom! Ti nem vagytok magyar reformátusok, hanem presbiteriánusok! Hányjátok ki azt a sa­rokkövet, amelybe a “magyar református” szavak vannak bevésve! Az alapkő s a reávésett bolonditó felírás megtette a maga szerepét: nyolcvanezer dolláros egyházi vagyon együtt van, s a sarokkő, s a bo­londitó felírás elmehet! Itt rendőri készen­lét kényszeritésre kész ereje mellett tiltot­ták ki a magyar reformátusokat saját templomukból, nyíltan, egy szemrebbenés nélkül. “A nép mehet, de a vagyon ma­rad” — missziós zsinórmérték mindenek felé magasztaltatott Youngstownban. Hi­szünk azonban az isteni igazságszolgálta­tásban. Hiszünk a becsületes leszámolás órájának eljövetelében, s bár sziveinket keseríti az emberi gonoszság átható mér­ge : hiszünk az élet evángéliumának győ­zedelmes erejében és építünk. Ez a hit ölel körül minket e falak között, amelyek­kel Youngstown város istenfélő magyar reformátussága magyar református törté­/MAGY«AKI KÄ.Y1 POSTA takarékpenzt, KÍPVIWLŐJE. 25 év óta, a magyarokat' vi szolgálja* KISS EMIL BANKHÁZA FOURTH AVE. 9. STREET NEW YORK nelmet épít-. Legyen is velük a mindenekre elégséges isteni kegyelem, hogy szent munkájukban, amelyre várakozással te­kint az egész amerikai magyar református­ság, meg ne lankadjanak, de erősen kitart­sanak, mert ha mindvégig kitartanak, a poklok kapui sem vehetnek rajtuk diadal­­mat. HÜ PÁSZTOR ÉS HÜ NYÁJ. Egyházmegyének régebbi egyházaihoz fordulva most már, általában azt jelenthe­tem, hogy a határozott erősödés jegyében folyik mindenütt az Isten országát építő munka. Cartereten Vincze Károly, ehm. jegy­zőnk istenes munkálkodása nyomán foly­tonosan erősödő ,mély hitélet, s külső gyarapodás által jellemzett egyházi élet folyik. Látogatásom alkalmával nagy lelki örömmel szemléltem a cartereti egyház­ban vitt sokoldalú, intenzív munkát. Az egyházban gyermekek, ifjak és felnőttek mind megtalálják munkaterüket a különbö­ző egyházi és egyháztársadalmi szerveze­tekben. Az esztendő folyamán az egyház­tanács kirenováltatta és kifestette az is­kolát. Négyszázötven fontos uj harang szereztetett be $605.00 költséggel. A temp­lom és parokhia kőkerítéssel vétetett körül $655.00 költséggel s ehez vaskapu emelte­tett $168.00 költséggel. November 25-én az egyház vendégül látta múlt évi ehm. közgyűlésünket. Ottartozkodásunk boldog és örömökkel teljes volt, s e barátságos és jólelkü gyülekezet köréből maradandó ked­ves emlékekkel tértünk meg otthonainkba. Az év folyamán az egyház lelkészét szive által választott hitvessel áldotta meg az Isten, akiben gondos, munkás papnét nyert a gyülekezet is. Carteret a hü pásztor és hü nyáj megragadó képével örvendezteti meg a falai közé látogató vendéget, s ez a szép kép nagy kincse Egyházunknak. Itt is megemlékezem arról, hogy cartereti egy­házunk volt az egyik azok közül, amelyek kölcsönükkel megsegítették a new yorki egyházat. Hivatalos lapunknak is egyik erőssége cartereti egyházunk, s e tekintet­ben is jó példát mutat az útra, amelyen

Next

/
Thumbnails
Contents