Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-12-01 / 12. szám
10 yorki egyház segítésére akkor, amikor erre nézve elengedhetetlenül szükségessé vált az, hogy rövid lejáratú és magas kamatú váltóadósságait hosszúlejáratú és alacsonyabb kamatú tartozásokra fordítsa át. A testvérsegités e szép ténye alaposan rácáfol a magyar kálvinizmus halálmadarainak roszindulatu jósolgatásaira, hogy a magyar reformátusokból hiányzik az az egyházközösségi tudat, amely kész magáravenni a tesvérgyámolitás terhét. A pénzvallások romlasztó tanításai, s még romlasztóbb tevékenységei sokat ártottak népünk lelkének, s nem lenne csoda ha népünk olyan romlott lenne, mint amilyen romlottnak ők szeretnék látni. Látjuk azonban, hogy népünk leikéből nem haltak ki az ősi magyar református erények, hanem szépen kivirágoznak ezek ott, ahol gondos kezek által öntöztetnek és istápoltatnak. New yorki egyházunknak nagyértékü temploma van az East 11-ik utcán. Igaz, hogy az egyháznak nehéz terhekkel kell küzdeni. Igaz, hogy a nagyvárosokban mindenütt létező hátrányos befolyások különösen erősek New Yorkban. Mindazáltal hiszem, hogy az a hit, amely ottani híveinket kezdettől fogva lelkesítette, teljes diadalt fog látni. VESZENDŐBEN KUTHY ZOLTÁN TEMPLOMA. A new yorki 11-ik utcai egyház befogadásával kapcsolatban, nagyobb magyar református érdekekre tekintettel, kezdeményező lépéseket tettünk abban az irányban, hogy a rendkívül kedvezőtlen helyzetbe került 69-ik utcai, reformedchurchbeli egyházzal olyan megállapodásra tudjunk jutni, amelynek alapján a 11-ik utcai és 69-ik utcai egyházakat egyesítsük a Független Egyház kebelében. Felajánlottuk egyházmegyénk olyan anyagi támogatását, amellyel a 69-ik utcai egyház ezidőszerinti majdnem reménytelen anyagi helyzetét rendezni lehessen. Ajánlatunk az egész new yorki magyar reformátusságnak egy erős táborba való tömörítésére nézett, s annak elfogadása kétségtelenül a legáldottabb eredményekre vezethetne. Ahogy azóta közölt újságcikkekből meg lehet állapítani, a 69-ik utcai egyház vezetősége egy rendkívül gyanús kinézésű pénzszerző művelet megindításával kíván ajánlatunkra válaszolni. Egy olyan pénzszerző műveletről van szó, amelynek áraként a 69-ik utcai egyház református egyházi jellege már is nyíltan feladatott, s amely végeredményként egy tisztán üzleti alapon álló társadalmi intézmény színvonalára kell hogy lesülyessze azt az egyházat, amely annyi időn át állott ragyogó szimbólumként mindazért, ami az amerikai magyar reformátusság életében szent. Fia meggondoljuk, hogy ez eltársadalmasitó pénzművelet mögött ugyanaz a szív és ugyanaz a kéz munkálkodik, amely a csatlakozás kritikus idejében az igéretföldére vezetés bizonyos zálogaként kinálgatta magát az egész amerikai magyar reformátusság jókedvébe, s ilyenként is fogadtatott el a jóhiszemű félrevezetettek és becsapottak nagy seregétől: lehetetlen, hogy szivünk egész teljességével át ne érezzük, hogy milyen nagy az a kegyelem, amely a szirénhangokkal végromlásba csalt református magyarság között meghagyott az ősi oltár őrzésére egy kis maradékot, hogy mindenestül el ne vesszünk, de meg legyen közöttünk az atyai ház, amely szeretettel, türelemmel és megbocsátással várjon és készitgesse magát eladdig, amig majd csak megnépesedik a tékozló fiakat hazavezető ut. A new yorki magyar reformátusság szétszórt ezreihez oda kell kiáltsuk a riadót: Ébredjetek! Az ellenség a kapuk alatt, s jajj tinéktek ha fel nem övezitek magatokat az ősi, megtartó hitért való szent harcra! A YOUNGSTOWNI “SEGÍTŐ” KÉZ. Uj egyházaink felsorolásánál azt hagytam utolsónak, amelynek most vendégszeretetét élvezzük: a youngstownit. Azokról az állapotokról, amelyek a youngstowni egyház megalakításához vezettek, csak egy vaskos könyvben lehetne híven beszámolni. Az a sereg, amely itt uj oltárok épité-