Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-10-01 / 10. szám

14 az ember, akinek köszönhető ma, hogy magyar reformátusok létezhetnek Ameri­kában, mindenkép rászolgált arra az áhita­­tos figyelemre, amellyel szavait hallgatták s arra a zugó tapsra, amely beszéde után felhagzott. Legelőször is néhai Kuthy Zol­tánról emlékezett meg, akinek agyában elő­ször fogamzott meg a Független A. Ma­gyar Református Egyház gondolata, aki legjobban ösmerve az amerikai, valamint a hazai magyar reformátusság helyzetét s ugyanakkor felösmerve azt a roppant ve­szélyt, amelyet az amerikai magyar refor­mátusság egységének megbontása s a róla nélküle való rendelkezés jelent nem csak az amerikai, de a magyarországi reformá­­tusságra is, valósággal elégette az életét, hogy a Független Amerikai Magyar Re­formátus Egyházat megteremtse. Úgy lát­szott, hogy Kuthy Zoltán vereséggel dőlt sírjába s ime most öt évvel a halála után az események igazolják azt a férfiút, akinél reformátusabb és magyarabb pap még nem volt Amerikában. Majd a tárgyilagosság hangján emlékezett meg az öt év óta dú­ló amerikai magyar református egyházi harcokról. Tanulságait levonva megállapí­totta, hogy a függetlenség álláspontját azok az egyszerű magyar reformátusok igazolják legjobban, akikről egyesek, őket nem ösmerve, vagy szándékosan félreös­­merve hirdették és hirdetik ma is, hogy sokkal hitetlenebbek, éretlenebbek és kép­telenebbek annál, hogy itt saját erejökből egyházakat tudnának fenntartani. Senki által le nem tagadható fényes cáfolat e vádakra tiz önfentartó gyülekezet és há­rom épülő uj templom . Az esperes után Almássy Balogh Dezső ez az izig vérig magyar férfi, számos aktiv amerikai előkelő egyesület tagja szegezte le tényként, hogy Amerikának, ép úgy mint Magyarországnak, a legnagyobb szolgálatot épen ez az orthodox református mozgalom teszi, amely ma egy újabb diadalát ünnepli s amely nem idegen segélyből, hanem a saját erejéből kiván élni. Nánássy Lajos perth amboyi lelkész gyülekezetének üdvözletét tolmácsolva ki­tér a függetlenség ellen felhozott ama vád­ra, hogy ha a független gyülekezetek ide­ig óráig meg is tudnak állni, annál sok­kal szűkkeblűbbek, semhogy egymás ter­hének közös hodozására vállalkoznának. Eme vádnak fényes cáfolata az, hogy a F. A M. R. E. egyházmegyéje négyezer dol­lár kölcsönt ád a ma függetlenné lett 11-ik utcai egyháznak. Ádám Géza a Reformed Church in the U. S. fennhatósága alatt álló new yorki 69-ik utcai egyház és az Amerikai Magyar Ifjúsági Kör megbízásából, mint ez utób­binak elnöke, azok jókivánatait tolmácsol­ja. Kijelenti, hogy mint magán ember, szívvel lélekkel a független mozgalom mellett van, nem csak azért, mert a hami­sítatlan magyar református vallásnak és az igazi magyarságnak Amerikában egyet­len képviselője, hanem azért is mert amaz alapprincipium, hogy semminémü idegen segélyt el nem fogadva pusztán saját ere­jéből kiván megélni, az amerikai demok­rácia alapelveivel legjobban megegyezik. Vincze Károly cartereti lelkész ünnep­lő egyházat gyülekezete nevében üdvözöl­ve, a megpróbáltatások viharából is min­dig sértetlenül, sőt megerősbödve kikerülő barátság hangján nyilatkozik Daróczy Sándor lelkészről, akivel immár négy esz­tendeje egymást jóban-rosszban támogat­ják. Ez az igazi barátság és szeretet ural­kodik nem csak kettőjök, de a F. A. M. R. E. összes lelkészei között is s ez a ma­gyarázata annak, hogy eddig a legrossz­­akaratubb támadást is mindig kivédték. Hite megdönthetetlen, hogy e pusztán vallási, épen azért a szív legmélyén gyöke­rező mozgalom a hét felé tagolt amerikai magyar reformátusság egyesítésével el fogja érni célját s ez áldását éreztetni fog­ja hazai egyházunk életében is. Bodnár István egyházmegyei gondnok ügyesen mutatott reá, hogy a “jelentékte­len kisebbséginek címzett független gyü­lekezetek milyen megcáfolhatatlanul bi­zonyítják be, hogy az amerikai hét felé szaggatott magyar gyülekezetek között, nem számban ugyan, de erkölcsi súlyban,

Next

/
Thumbnails
Contents