Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-10-01 / 10. szám

7 ladat, hogy ennek megvalósítására minden lehetőt megtegyenek. Ha itt eredményt érnek el, tisztelt és be­csült lesz a nevük az egész amerikai magyar reformátusság előtt; s az idő PÁLINKÁS POHARAK AZ UR ASZTALÁN A “Lelkészegyesület” cimü ma­gyarországi lapból olvassuk, hogy egy magyarországi ref. egyházban behozták az urvacsorai magánpoha­rakat. Vagyis a közös kehely helyett pálinkáspoharakra emlékeztető külön edényekből isszák az urvacsorai bort. Modern világot élünk, tehát ha­ladunk — hátrafelé! így van ez már régóta a presbiteriánusoknák miért szalasztanák el egyesek a kedvező alkalmat azok utánzására? A közös kehely a hívők közösségét és együvé tartozandóságát jelképezi, az abban levő közös bor a Krisztus büntörlő vérét, amelyre szükségünk van mind­nyájunknak kivétel nélkül; miért ra­gaszkodnánk a közös kehelyhez, amelyhez évszázadok megszentelt emléke fűződik, mikor olyan érdekes a modern presbyteriánus és általában amerikai protestáns újdonság: a ma­gán poharak használata! Egészségi szempontból is előnye van, mondják a modernek, mert nem kap senki se ragályos betegséget, ha a másik után iszik a Krisztus asztalánál! Praktikus szempontból is nagyszerű, mert az is eljön ezután urvacsorázni, aki eddig' utált inni a másik után — a testvéri szeretet nagyobb dicsőségére! Jó volna egy kis statisztikát ké­szíteni a magán poharak híveinek. Még pedig arra nézve, hogy mivel a magyar ref. egyház gyakorlata sze­rint legutoljára a pap iszik az Ur asztalára helyezett borból, hány pap kapott idáig' ragályos nyavalyát? Ar­ról is jó lesz statisztikát vezetni, hogy mennyivel lesz több az urva­­csorázók száma, noba most már a finnyásoknak sem lehet kifogása a higiénikus szabályok betartása ellen? A ki “á”-t mond, annak “b”-t is kell mondani. Pia bejött a magán po­harak használata, követni fogja a másik presbiterián újdonság: a világi presbiterek fogják kiosztani. Aztán jön a “c”, nem is kell kifáradni az Ur asztalához, hanem mindenki kényel­mesen a padjában ül és helyébe vi­szik a magánpoharakat, mint a pres­­biteriánusoknál. Aztán eltörlik a Krisztus által használt és rendelt bort és szesznélküli szőlőlevet hasz­nálnak, mert a temperencia szép erény. Csak aztán a pálinkás poha­rakba töltött “grapejuice” ne ébresz­­sze fel egyeseknél a hajlamot a korcsmái pálinkás italok megkósto­­lásához! S főképen ne hidegitse el őket a legszentebb vallásos aktustól egyeseknek indokolatlan újítása, akik megbontják a régi határt és a törté­neti múlttal, elkötelezettséggel és ér­tékkel biró közös kelyhet olyan meg­gondolatlanul dobják sutba külföld­ről importált szenzációk kedvéért! N. L. ( MAGVA* KIKi(l.YI POSTA TAKARÍKPÉNZTi KÉPVISELŐJE. LKSYtSÖCTi 25 év óta, a magyarokat! v szolgálja- Á KISS EMIL BANKHÁZA FOURTH AVE. 9.STREET NEW YORK újra eljöhet, amikor az igaz magyar református lelkek úgy tekintenek New Yorkra, mint ahonnan jön az igaz magyar református útra az igaz magyar református világosság. (S.E.)

Next

/
Thumbnails
Contents