Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-10-01 / 10. szám
6 NEW YORK ÉS A FÜGGETLEN EGYSÉG Idestova egy éve lesz annak, hogy a Független Egyház vezetősége kibocsátotta azt a felhívást, amelyben egy, az egész amerikai magyar reformátusságot egyesitő, nagy Független Egyház megalapítására hívta fel az ez idő szerint hét táborra szakított református magyarságot. A felhívás azonnali eredménye nem volt valami nagy. Mindössze egy féltucat egyház vette magának a fáradságot ahoz, hogy letárgyalja, s válaszra méltassa. Tudjuk azonban azt, hogy ennek az oka főképen abban keresendő, hogy a legtöbb egyházban nem is bocsátották tárgyalás alá a felhívást. Mindazonáltal nagy tévedés lenne azt tételezni fel, hogy a felhívás eredménytelen volt. Ha hivatalos formában nem is érkezett rá több helyről válasz, kétségbevonhatatlan bizonyítékaink vannak afelől, hogy a hívek nagy tömegének lelkében viszhangra talált a felhívás. A magvak el vannak hintve, s a vetés érik. Legújabban New Yorkban vettük világos bizonyságát ennek. A Ilik utcai egyház ünnepségén — úgy a templomban, mint a banketten — többen vettek részt a 69-ik utcai, ezidőszerint reformedbeli egyház tagjai közül is. Ez atyafiakkal való beszélgetések rendjén valósággal bámulva láttuk azt, hogy milyen erőteljes független hangulat van kialakulva általában az egész new yorki református magyarság között. Az az őszinte fájdalom, amit a hívek a 69- ik utcai templom elveszítése felett éreznek, s az a reményteljes bizakodás, amellyel várják azt az időt, amikor minden new yorki magyar református egyesülni fog a független zászló alatt, valósággal megható. Meg kell külön emlékeznünk az egyik beszédről, amely a banketten hangzott el. A 69-ik utcai egyház képviseletében szólalt fel Ádám Géza pénztáros. Kifejezte egyháza üdvözletét, s aztán leszegezte erős meggyőződéstől áthatott szavakban egyéni meggyőződését, amely szerint egy helyes megoldást lát az amerikai magyar református egyházi élet sok nehéz problémájához, s ez nem más, mint a Független Egyházban való tömörülés. A hatalmas taps, amely szavait követte, tanúságot tett arról, hogy e meggyőződésnek hatalmas tábora van New Yorkban. Helyénvalónak tartottuk épen azért meglátogatni Berkó Géza urat, a 69-ik utcái egyház főgondnokát. Hadd emlékezzünk meg pár sorban a vele folytatott beszélgetésről is. Berkó ur kijelentette mindenek előtt, hogy szívvel lélekkel hive a független mozgalomnak. Amikor hivatkoztunk előtte arra az erős hangulatra, amely New Yorkban a független mozgalom iránt mutatkozik, azt felelte, hogy őket csak a súlyos adósságok tartják a reformed felekezetnél, s ha adósságaiktól meg tudnának szabadulni, szivesen jönnének át a Független Egyházba. Siettünk kijelenteni Berkó urnák, hogy ha csak ez az, ami őket a Reformed Churchben tartja, akkor ezen könnyen lehet segíteni. A Független Egyház hajlandó arra, hogy megtalálja a módját a 69-ik utcai egyház anyagi függetlenitésének, ha csak erre van szükség.. Jelezte Berkó ur azt is, hogy a Reformed Church részéről Rev. Schaeffer központi titkár megígérte azt, hogy ha az egyház kifizeti adósságát, bármikor függetlenítheti magát. New Yorkban tehát olyan a helyzet, hogy az a független alapon való egyesülés megvalósítására nagyon kedvező. A new yorki magyar reformátusokra vár az a felséges fe-
