Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-06-01 / 6. szám

5 A MAGYAR REFORMÁTUS EGYSÉGÉRT AZ EGYESÍTÉS ügye. Irta: Sebestyén Endre. (Első közlemény) Közel fél évvel ezelőtt a Függet­len Amerikai Magyar Református Egyház elnöksége egy felhívást kül döttt ki a különböző missziói fennha­tóságok alatt álló egyházközségek­hez, s abban felkérte az egyes egy­házközségeket arra, hogy foglalkoz­zanak a hét táborra szakított ameri­kai magyar reformátusok egyesítésé­nek eszméjével. A felhívás az egyesí­tés alapjául egy nagy, az egész ame­rikai magyar reformátusságot magá­ba ölelő, független Egyház megala­pítását ajánlotta, mint az egyesítés megvalósítására egyedül lehetséges módozatot. A “Magyar Egyház” azó­ta állandóan napirenden tartotta az egyesítés kérdését. Egy félév eltelte időszerűvé teszi azonban azt, hogy most már egy összefoglaló cikk ke­retében állapítsuk meg azt: hogy és miként áll az egyesítési mozgalom ügye, s milyenek az előtte álló kilá­tások. Jelen cikkünkben ennek a fela­datnak óhajtunk eleget tenni. 1. A mozgalom eredete. Amint azt már megírtuk a “Magyar Egy­háziban, az egyesítés eszméje Berkó D. Géza úrtól, az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőjétől s a new yorki reformedbeli egyház főgond­nokától eredt. A független Egyház vezetőségét ő szólította fel, a perth amboyi egyház templomszentelési ünnepségét berekesztő nagy bankett alkalmával, a felhívás közrebocsátá­sára. E sorok írója felkereste Berkó urat a bankettet követő napon a Népszava szerkesztőségében, s ez alkalommal Berkó ur az egyesítés eszméjének felvetését két okból tar­totta szükségesnek. Először azért, mert a reformed felekezetbe való csatlakozás nem járt azzal az ered­ménnyel, amelyet a csatlakozás ve­zérei attól vártak. Másodszor pedig azért, mert a csatlakozás, épen az előbb jelzett körülmény miatt, béni­­tólag hatott a becsatlakozott gyüle­kezetek életére. Leszegezte Berkó ur azt a tényt is, hogy az az élénk és tevékenységekben gazdag élet, ame­­lvet a Független Egyházba tartozó gyülekezetek mutatnak, arról tesz ta­núságot, hogy a független egyházi élet a legalkalmasabb arra, hogy az amerikai magyar reformátusok szá­mára virágzó életet biztosítson. 2. A mozgalom szükséges volta. A Független Egyház vezetősége ma­gáévá tette az egyesítés eszméjét és vállalkozott arra, hogy mint közvetí­tő az amerikai magyar reformátusság elé terjessze azt. Tette ezt abban a meggyőződésben, hogy az egyesítési mozgalomra égető szükség van. Az a több mint száz egyházközség, amely névben mind magyar reformá­tusnak vallja magát, hét csoportra van szakadva. Hogy ez a helyzet megrenditően tragikus, azt nem kell vitatni. A szétszakadottság, s a foly­tonos súrlódások kimondhatatlan ká­rokat okoztak már eddig is reformá­tus népünk életében. A jövő pedig még csak nagyobb tragédiával fenye­get. Nem kisebb veszedelemről van szó, mint arról, hogy azok a gyüle­kezetek, amelyek a különböző misszi­ókhoz tartoznak, talán egy évtized alatt teljesen megsemmisüljenek. Csak gondoljuk meg, hogy mi lesz ezekben az egyházakban akkor, ami­kor az angol nyelv használatát be fogják vezetni, ami a közel jövő kér­dése. Szigorú meggyőződésünk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents