Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-01 / 1. szám

4 ságkeresés lelkesítette a Magyar Egyházat, ez az igazság teremtette meg egy évvel ezelőtt hét gyülekezet testvéries társulásából a Független Amerikai Magyar Református Egy­házat. Addig elvi bizonygatás volt a magyar reformátusság önnálló egy­házi érettsége, azóta letagadhatatlan bizonyossággá lett. Ezzel a ténnyel a Magyar Egy­ház feladatának nagy részét el végez­te s ha rögtön megszűnnék is: évül­­hetetlen érdeme maradna, hogy el­méleti igazságait sikerült valósággá rögzítenie s mindeneket meggyőzött arról, hogy a reformátusságra is áll a költő nemzeti próféciája: “Idők mélyén vajúdhat sok halál, Sok minden meglehet, De oly koporsót nem gyárt asztalos, Mely minket eltemet.” A munkában azonban megállani nem szabad. Amerikának több, mint százezer magyar reformátusa érzi, hogy hite és egyházaival bajok van­nak. Ez a megérzése nyilatkozik meg azokban a levelekben, melyek a szerkesztőséghez jönnek s annak tag­jait további munkára biztatják az amerikai magyar reformátusság egy­sége érdekében. Ezért a célért dol­gozni érdemes, küzdeni szép és az é­­pen élő lelkiismeret szerint kötelesség is. Ezt a kötelességét a Magyar Egy­ház teljesíteni fogja. Békességben akar élni mindenkivel, de elveiért har­colni is kész. És szent meggyőző­désünk szerint el kell jönni az időnek, amikor az amerikai magyar reformá­tusság egyeteme szent egyetértésben saját nagy Egyházában szolgálhatja Isten országának ügyét. így kíván­ja ezt tőlünk őseink hite, igy kötelez erre testvériségünk, igy parancsolja ezt fajiságunk becsülete is. Borsy-Kerekes György. I A Magyar Egyház az Amerikai Magyar Reformátusok békéjéért harcol! *

Next

/
Thumbnails
Contents