Magyar Cserkész, 1980 (31. évfolyam, 1-8. szám)
1980-01-01 / 1-4. szám
Kisbarnaki Farkas Ferenc 1892. május 27—1980. április 14. Rendkívüli ember volt. Élete példa mindannyiunk számára. Hitét minden körülmények között bátran megvallotta. Minden lehető alkalommal a szentségekhez járult. Magatartása útmutatás volt egyháza minden tagjának. Egyik legnagyobb szolgálataként az 1938-as budapesti 34-ik Eucharisztikus Kongresszust emlegette, melynek főszervezője volt. Kiváló munkájáért a Piusrend középkeresztjével tüntették ki. Katonaként harcolt mindkét világháborúban. Számos kitüntetés bizonyítja félelmet nem ismerő hősiességét. Az I.Világháború valamennyi frontját megjárta. Kétszer sebesült. Számos hadikitüntetéssel jutalmazták. A 20-as évek elején elvégezte a hadiakadémiát. A kimagasló tehetségű vezérkari tiszt — számos fontos beosztás után — a honvédtisztképzés élére került. A Ludovika Akadémia parancsnoka lett. Amikor a II. Világháború eseményei komolyan fenyegették az ország épségét, a debreceni VI. Hadtestet bízták rá. Ennek élén írta be nevét a hadtörtönelembe a Tatárhágó védelmével. Most, hogy eltávozott, az egyetlen még élő magyar vezérezredestől búcsúztunk. A cserkészkedést közvetlenül az I. Világháború után — 1919-ben — kezdte. Nem törekedett a felsőbb irányítás felé. Elsősorban a cserkészfiúval tartott közvetlen kapcsolatot. A legnehezebb munkaterületet választotta. Hosszú évek munkájával mintacsapattá fejlesztette a szombathelyi tanonc-cserkészek később országszerte neves csapatát, a 48-as Rákóczi-t. 1921-ben egyik szervezője, vezetője a Tapolcán megtartott átfogó jellegű, egész Dunántúlt magábafoglaló cserkésztábornak. A cserkészetbe való bekapcsolódása nem epizód jellegű. Ahogy emelkedett katonai pályáján, úgy vállalt magasabb feladatokat a cserkészetben is. Amikor Budapestre került, a Szövetség központjában hasznosította tapasztalatait. 1928-tól, a Magyar Cserkész Szövetség társelnöke és Teleki Pál bizalmas cserkész tanácsadója volt. A gödöllői jamboree előtt és után, nemzetekközötti táborok és tanácskozások egész során képviselte a magyar cserkészetet. Teleki Pál tragikus halálát követően, a magyar cserkész társadalom osztatlan örömére, az államfői kinevezés a magyar cserkészet élére szólította. 1942 április 23-án, Szt.György napján tett főcserkészi fogadalmat. Egyéniségét a Gödöllő-i Jamboree Újság így jellemzi: ,,A láthatatlan erőközpont a vezérkari főnök: v.Farkas Ferenc. Akit senki sem lát, mert nem mutatkozik; mert nem reprezentál, nem jár vendégségbe, nem áll a fotografáló gép elé, nem nyilatkozik riportereknek, nem űl a díszpáholyban, sehol sincs ott, de mégis mindenütt jelen van. Kora reggeltől, késő estig űl az íróasztalnál, telefonkészülék drótakadályai, térképek barikádjai, írógépek pergőtüze közt és dolgozik: mindenről tud, mindent intéz, eligazít, 3
