Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1973-03-01 / 3-4. szám
_ __ hónapja azért is, hogy vezetője ingyen utazhasson haza.) Senki sem akarja magát lehetetlenné tenni a szülők és támogatók előtt. Nincs olyan tekintélyes egyéniség, aki ezt vállalhatná. Lesz tehát anyanyelvi konferencia „rólunk", de „nélkülünk”. — Sikerült hivatásos tanerőket bekapcsolni a munkába? —- Boldogan mondhatom, hogy rendszeresen oktató tanerőinknek több mint fele hazai vagy itteni képesítésű pedagógus. Ám tanmenetünknek éppen ez a vonzóereje, hogy olyan iskolában is alkalmazható, ahova még nem sikerült végzett tanítót vagy tanítónőt verbuválni. A tantervűnk és az általa javasolt könyvek birtokában bárki pedagógiai diploma nélküli értelmes ember is eredményesen vezethet magyar iskolát. — Mit ajánlanál helyette? — A külföldön élő szakemberek és anyanyelvbarátok nyugati konferenciáját. Burg Kastl ideálisan alkalmas erre a célra. Gyűljenek össze ott a külföldi magyar iskolák megbízottai, cseréljék ki tapasztalataikat. Beszéljék meg gondjaikat. Szervezzék meg együttesen a külföldi tankönyv kiadást. — Mi a külföldi magyarság feladata most? — Ügy tűnik, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is egyre szorosabb szellemi és gazdasági kapcsolatba lép a magyar kormánnyal. Egyre többen keresnek bennünket hazulról. Jönnek barátok, egykori iskolatársak, fiatalabb éveink, életünk részesei. Aggódunk, mit hoznak magukkal, mit akarnak. Van-e kijövetelüknek rejtett célja? Őszinte szívet vagy rájuk parancsolt befolyásolni vágyást hoz mosolyuk? A Magyarok Világszövetsége nem leplezi, hogy kézbe akarja venni a külföldi magyarság szellemi irányítását. A kéthetenként küldözgetett Magyar Hírek főszerkesztője, Szántó Miklós nemcsak a lapban, de „Magyarok a Nagyvilágban” c. gyengén sikerült adataiban téves és hiányos kötetében is tanújelét adja ennek. Az a kérdés, van-e a külföldi. magyarságnak véleménye. Meg meri-e mondani. Vagy hallgat, mert fél, hogy nem kap ingyen újságot, könyvet, vízumot, ingyen utazásra meghívást. Úgy érzem súlyos kötelességünk véleményt mondani. Csak igy becsül bennünket otthon a magyar nép. A nyáli-fali, vélemény nélkülieket ugyan meghívják, vendégül látják, de nem tartják még értékes ellenfélnek sem. A mór sorsa vár rájuk. Mert otthon is vannak, akik őszintén szeretnék szolgálni és egyszer majd keblükre ölelni a jelképesen 8. magyar törzsnek nevezett külföldi magyarságot. | A nyelvtanítás lélektana Érdemes tanulmányozni Dr. Penfield, ideggyógyász es egyetemi tanár legújabb kutatásainak eredményét. Ez a kanadai tudós mindenkinél jobban ismeri az emberi agy “beszedközpontját”. Meglepő megállapításai szembenállanak a nyelvtanítás hagyományaival. Megállapítja, hogy a gyermek születésétől kezdve 9-12 éves koráig nyelvzseni. Képes egyidejűén három nyelvet is megtanulni, tökéletes kiejtéssel, és minden fáradság nélkül! A kisbaba hangszalagra felvett gügyögésében megtalálta a földön beszélt összes nyelvek magán- és mássalhangzóit. A baba végigpróbálgatja a kínai nyelv sziszegő hangjait, az ara bök torokhangjait és az eszkimók hörgő hangjait. Amikor a gyermek értelmesen beszélni kezd, akkor már választott: magáévá tette a környezetétől visszahallott hangokat. Már csak ennek a nyelvnek a hangjait használja. A “nyelv-központ” az agy baloldalán székel. Ha betegség, vagy más baleset folytán megsérül, az agy hamarosan a jobboldalán új nyelvközpontot fejleszt. Ugyanez a folyamat a felnőtteknél évekbe kerül, ha egyáltalán kiheveri a sérülést. Dr. Penfieldék gyermekeiket egy csak németül tudó dajkára bízták. A szülők csak angolul szóltak a gyerekekhez. Később francia óvodába adták őket. Az eredmény: 9 éves korukra három nyelvet beszéltek tökéletes kiejtéssel. Dr. Penfield szerint az ő gyermekei közepes képességűek. Ennek ellenére az iskolában felülmúlták minden tárgyban a csak egy nyelvet beszélő gyermeket. A 12. év után a gyermek nyelvtanulási készsége csökken. Ezen a korhatáron túl, minden idegen nyelvet az anyanyelvvel összehasonlítva, abból fordítva, már csak erőfeszítés árán tanulunk meg. Professzor Chauchard, a francia élettan-tudós, szintén azon a véleményen van, hogy helytelen dolog, ha a szülők és a nevelők a nyelvtanítást a 12. éven túlra halasztják. Dr. Penfield hangszalag-felvétellel bizonyította, hogy egy 6 éves gyermek már 1-2 ezer szóval beszél. De ha környezete kedvező: szülei művelt emberek, utaznak — a gyermek már 9 éves korában tízezer szóval is rendelkezhetik. így pl. megfigyelte, hogy a tanárok gyermekei kétszer akkora szókinccsel rendelkeznek, mint mások. Ügyesen összeállított szünidei program a gyermek szókincsét néhány ezer szóval gyarapíthatja. Érdekes jelenség, hogy a kisgyermek úgy tanulja meg a különböző nyelveket, hogy maga sem veszi észre, mikor beszél németül, angolul vagy franciául. Teljesen mindegy neki, hogy az elsajátított nyelvek közül melyiket használja. Egyszerűen magjegyzi magának: Ka ezt és ezt akarom megkapni édesanyámtól, akkor így kell kérnem. Ugyanazt másként kell kérnem a nevelőnőtől és ismét másként a tanítónénitől.... o Báchkai Béla
