Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1973-03-01 / 3-4. szám

Európa ^-AMERIKA + KANADA + DE'LAMER.IK.A-hAUSZTRA'UA

BECSENGETÉS...

Évek óta működnek és az utóbbi években egyre nagyobb számban gyarapodnak a magyar iskolák világszerte. Nő az igény is, bogy ezek a kis magyar sejtek, a „nyolcadik magyar törzs” sejtjei (Kodály), egymásról tudjanak, tapasztalatokat, könyvet és irkát cseréljenek, tanmenetet megosszanak egymás között. Egyre szélesebb körben, kontinensek között is jelentkezik az egyeztetés és együttműködés igénye.

Erre az egyeztető feladatra a Magyar Cserkészszövetség pedagógus kara örömmel vállalkozik. Ez a vállalkozás részünkre szívünk szerinti SZOLGALAT ! Ezért jelenik meg ezentúl, bizonyos időközökben Értesítőnk. Azért, mert „hiszünk a kevesek egybetett kezében” (Sik Sándor).

Fogadja hát jelentkezésünket a nemzet napszámosaként külföldön magyar gyermeket tanító pedagógus, ifjúsági vezető és szülő egyaránt.

P. VÉGVÁRI VAZUL, O.F.M. a Magyar Cserkészszövetség Iskolaügyi Vezetőtisztje

Beszélgetés a magyar iskolákról

A megbeszélt időpontban érkeztem a garfieldi cserkész központba. Azt ugyan nem igen reméltem, hogy egyhamar rámkerül a sor, mert itt a napnak minden percében telefon cseng, emberek jönnekmennek. így hát várok. Közben azon gondolkodom, melyek azok az aktuális kérdések, amelyekre választ kaphatnék Bodnár Gábortól, akiről köztudomású, hogy a külföldi magyarság problémáit alaposan ismeri.

Nyelvoktatás, tanmenet, tankönyv, ifjúsági vezetőképzés ... Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztatnak, miközben „Gábor bá” valahonnan végre megérkezik. Sietve felteszem az első kérdést:

— Mi késztette a cserkészvezetőséget erőteljes nyelvoktatásra?

— Úgy láttuk, hogy a legjobb akaratú kezdeményezések is sorozatos gyűléseken megfeneklet-Bajcsy-Zsilinszky Endre:

A szétszórt magyarságot legalább a szellem síkjain fogjuk össze: a drága magyar nyelv, a magyar művelődés, az együvétartozás és a magyar történelmi öntudat kultuszában.-