Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1973-03-01 / 3-4. szám
Cserkész-szellemet akarunk! Kedves Cserkésztestvérem! Ezt a levelet azoknak a fiataloknak írom, akik számára a cserkészet nem csak gyöngyösbokréta, népművészet és rovásírás, vagy a fiúk-leányok találkozóhelye, hanem életforma, az emberibb élet útja, akiknek életében a cserkésztörvények lényeges, meghatározó szerepet töltenek be. Ezekben van meg csak ugyanis a vágy, hogy a vadócba rózsát oltsanak, s magukat és maguk körül a világot jobbá tegyék. Ezek a jövő emberei, akik nem nyugosznak bele abba, ami éppen van, s mert hisznek az emberibb élet lehetőségében, elszánt akarattal küzdenek a szebb és jobb jövőért. Ezek az emberségesség, a jóság forradalmárjai: Remélem Te is közéjük tartozol! Gondolom, már értesültél a CSERKÉSZKÖNYV III. kötetének megjelenéséről. Ez a kötet tartalmazza a 14—16 éves fiú- és leánycserkészek számára a Honfoglaló próba anyagának részletes feldolgozását. Az első alpróba, az Apostol-próba, különösen a jóság forradalmárjai számára készült. Azt kívánja tőlük, hogy mutassanak példát a cserkésztörvények szerinti életükkel, legyen bennük apostoli felelőségtudat, cserkészelvek szerint ítéljék meg korunk problémáit és terjesszék maguk körül a cserkészszellemet. Az Apostol-próba ugyanakkor megmutatja, hogy hogyan fejlesszék ki magukban az apostoli jellemvonásokat és képességeket, hogyan alakítsák magukban a cserkész-világnézetet, és hogyan ítéljék meg korunk öt problémakörét a cserkésztörvények fényében. Ügy hallottam, hogy vannak cserkészvezetők, akik azt mondják, hogy ezek a kérdések nem érdeklik a mai fiatalokat, s éppen ezért a jellemnevelés vagy egyáltalán nem kap helyet, vagy csak elenyészően kis helyet kap csapatuk munkájában. Elhiszem, hogy vannak olyan cserkészruhába öltözött fiúk és leányok, akik a cserkésztörvényekben ósdi felfogást látnak, s akiket a társadalom nyavalyái, a közerkölcsök romlottsága és a milliók embertelen életbe kényszerítése hidegen hagynak. Ezek azonban valójában nem cserkészek, és nem is valók a cserkészetbe. Sőt, azok a vezetők is, akik belenyugosznak ebbe a tényállásba, jobban tennék, ha másutt keresnének maguknak kifutási lehetőséget s nem birtokolnák tovább a cserkész elnevezést. Nem hiszem azonban, hogy serdülő fiataljaink többsége ebbe a kategóriába tartoznék. Ifjúságunk java még mindig hisz a cserkésztörvények által eléjük állított eszményekben, ideálizmusuk kiemeli a nyárspolgáriasság iszapjából s az emberibb élet harcosaivá teszi őket. Fiatal Cserkésztestvéreim! Ugye Benned van még hit, erő és akarat?! Ne engedd tehát, hogy cserkészetünk egyszerű társadalmi klubbá, közönséges ifjúsági egyletté alacsonyodjék le. Fejezd ki igényedet az emberibb élet után vezetőid előtt is. Mutasd meg nekik, hogy Téged komolyabb kérdések is érdekelnek s hogy igenis elvárod a cserkészcsapattól, hogy Téged a szebb és jobb jövő harcosává képezzen. Ne elégedj meg csak az erdő romantikájával, csak a népi ismeretek elsajátításával, hiszen tudod, hogy csak az emberebb ember lesz magyarabb magyar. Vedd meg a Cserkészkönyveket. Olvasd és tanulmányozd a jellemnevelő próbákat is, mert ezek mutatják az emberibb élet útját. Csapatmunkádban, őrsödben és rajodban vedd ezeket a próbákat is komolyan. Csak így leszel valóban cserkész vagy cserkészvezető: a jóság forradalmárja, az emberibb élet harcosa. Jó munkát! Ádám Atya A „Turul” cscs. (Hamilton, Ont.) pár napra „olasz” lett, míg el nem készült a magyar zászló. 3
