Magyar Cserkész, 1971 (22. évfolyam, 7-8. szám)

1971-07-01 / 7-8. szám

A karácsonyi öröm nem vásári lárma A fiatalság mindig szerette az előttejárókat bírálni. Gondolko­dása még nem a megszokás sí­néin szalad, és igy bizony sok­szor megkérdőjelezi azt, amit az idősebbek egyszerűen elfogadnak. Ma talán hangosabb és sokszor nyersebb a formája ennek a kri­tikának, mint régebben de még­is sokszor jó meghallgatni. Az egyik legszebb, legvonzóbb gon­dolat az, amelyik a karácsony ünnepelésének mai általánosan héz feladatnak látszik megvaló­sítani. Talán az ajándékozás szokásánál kell kezdenünk. Száz­szor hallott elcsépelt megállapí­tásnak hangzik, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, a teológia is azt tanítja róla: az Isteni Sze­retet ünnepe. Mit jelent ez ne­künk ma? Vájjon úgy képzel­jük-e el a karácsonyt, hogy e­­lőször is hosszú kívánságlistá­val állunk elő, azon törjük a fejünket mit kérjünk magunk­gunk is a kapott ajándék mö­gött az ajándékozó figyelmét, szeretetét látni mindabban, amit kapunk és ez megkettőzi a ma­gunk örömét is. A karácsonyi München: Ilyen volt a Mikulás­nap tavaly. készülődésben vigyázzunk ne­hogy meg sérüljön az ünnep hangulata kemény, indulatos szó­val, hiszen amikor a feszültség nagy, olyan könnyen esik ilyen hiba. Vigyázzunk a karácsonyi hangulatra. Minden csapat életében fon­tos szerepet játszanak az ünne­pek. A karácsonyi készülődés, együtt izgulás nemcsak kedves élmény, de egybeforrasztja a csapatot, erős közösségi szellemet teremt. Segítsük egymást a csa­ládi ajándékozás gondjában, a fejtörésben, de abban is, hogy minél több házilag készült, ma­gunk gyártotta ajándék kerül­jön a karácsonyfa alá. A csapat karácsonyi ünnepsé­gének fontos része, hogy a kará­csonyi népszokások gazdag tárá­ból bemutat egyet - kettőt. A fi­úk része ebben az elmaradha­tatlan betlehemezés, ennek a népszokásnak sokféle formája közül válasszuk ki azt, ami a ta­gok korának, létszámának tu­dásának legjobban megfelel. Ha nagyobb fiúk akadnak akiket bevonhatunk a munkába, ne sajnáljuk a fáradságot a legősibb gyökerekig visszavezethető regö­­lés megtanulásához. Olyan él­ményt nyújtunk minden ezzel a résztvevőknek, amit semmi más nem pótolhat. A lánycsapatok­nak a karácsony egész különö­sen kedves formákkal kedvez. elfogadott formája ellen emelt szót, és meg akarja tisztítani a karácsony ünnepét az üzleti szel­lem túlkapásainak sok - sok visz­­szatetsző hamis díszétől. Azt hi­szem ezt a gondolatot mindnyá­jan szívesen magunkévá tesszük: visszaállítani a karácsonyt a ma­ga igazi, bensőséges formájába! Az ünnep lényegéhez, a szere­­tethez visszatérni, hogy ne le­gyen a karácsony nem a pénz­kiadás, a rohanás kimerítő ver­senye többé, és így újra meg­találni igazi melegét. Ezzel azt hiszem mindnyájan egyet érthe­tünk. De amilyen könnyű ezt meg­állapítani, olyan bonyolult, ne nak s aztán utolsó percben esz­mélve, kapkodva szaladunk az üzletekbe, csak azért, hogy szé­gyenbe ne maradjunk? Fedezzük fel az ajándékozás örömét! a ké­szülődés szépségét az adja első­sorban, hogy megtanulunk nyi­tott szemmel járni, figyelni a­­zokra, akik körülöttünk élnek, mi az ami örömet jelentene a számukra? Néha az ilyen kíván­ságok olyan könnyen kielégíthe­tők s az ajándéknak nem a tár­gyi, üzleti értéke adja az igazi örömet. Magunk készítette egy­szerű ajándék néha több örö­met szerez, ha igazán eltaláljuk az ajándékozott kívánságát. De tanuljuk meg ma-16 -

Next

/
Thumbnails
Contents