Magyar Cserkész, 1971 (22. évfolyam, 7-8. szám)
1971-07-01 / 7-8. szám
Erdélyi Képeslap Csak a sokféle bölcsőcskére gondoljunk. Itt is kiválaszthatjuk azt, ami a legmegfelelőbbnek látszik. Bármelyik betlehemes, vagy bölcsőcske mellett döntünk is, ne feledjük már a tanulás közben is a legfontosabbat: nem színpadi produkcióra készülünk! Nagyon fontos, hogy mindenki együtt megtanulja az egészet. S a kisebb csoportot, amelyik ténylegesen előadja a népszokást, mindig állják körül a többiek, félkörben. így könnyebb segíteni annak, aki megakad. És nincs súgó, tehát a gyerekek egymásnak segítenek! Csak egy szót még az öltözetről. A lányok a bölcsőcskében sokszor angyalokat jelenítenek meg. De sohasem a vállrakötött papirszárny olcsó hatásával! Öltözetük fehér alsószoknya, fehér ingváll, legfeljebb keresztbekötött nagykendő, hiszen tél van. Égi mivoltukat nem a papirszárny adja, hanem a szövegek, dallamok egyszerű áhítata, őszinte hite. A cserkész - karácsonynak nagyon szép formáját gondolta ki az egyik európai csapat. A karácsonyi ünnepi asztalra egy kis fenyőágra piros almát s abban fehér gyertyát helyeztek s mielőtt leültek volna az asztal köré az ünnepi ebédhez meggyujtották a gyertyát s a kis gyertya lángjába tekintve imádkoztak a világon szétszórt minden egyes magyar cserkésztestvérért. S a karácsonyi szeretet melege igazán betöltötte a szívüket, úgy érezték. Pásztorjáték, — a müncheni cserkészcsapatok tavalyi karácsonyi ünnepélyén. Régi vágyunk teljesült, az idén ellátgoattunk Erdélybe, megnéztük a magyar történelemtől elválaszthatalan városait, színtiszta magyar településeit. Nagyvárad volt első erdélyi állomásunk. A székesegyház bejárata előtt a tekintélyes Szent László szobor áll. Mert Nagyvárad Szent László városa: Ö építtette a XI. sz.-ban a várat, amely köré virágzó település alakult. Ez volt Nagyvárad alapja, melyet még a tatár pusztítás sem tudott teljesen szétrombolni. A románok elnyomó politikájával szemben a magyarok, ahol lehet, szembeszállnak. Amikor a román kormány két évvel ezelőtt, városrendezési okokból elhatározta a Szt. László temp-Kolozsvár: Mátyás király szü lőházának a kapuja. lom lebontását, az egész lakosság őrséget állva, éjjel - nappal körülvette a templomot és megakadályozta a bontási munkálatokkal megbízott csoportot, hogy a templomhoz férkőzzék. A Szt. László templom valóban a város szívében van, a Sebes Kőrös partján, és forgalmi akadályt jelent! Feltűnő, mennyi sok magyar szót hallunk. Ránk, külföldiekre, kíváncsian, de barátságosan tekintenek. Örülnek, ha megszólítjuk őket, nem várnak arra, hogy mi szólítsuk meg őket. Általában első kérdésük: van-e valami eladni valónk? Ekkor tűnik fel, mekkora a szegénység, a nélkülözés Erdélyben. A magyarországi viszonyok Er-Kolozsvár: A Bánffy - palota bolthajtásos és oszlopos tornáca. délyéhez képest tüneményesen jók, s mi szomorúbb, az erdélyiek is, mint egy tiltott, elérhetetlen álomra gondolnak Magyarországra. Bár a határ autóval félórányira van, Magyarországra a románok csak ritkán engedik az embereket utazni. * Körülnézünk: van -e magyar felírat a házakon? Nem találunk. Csak egy színházi plakát hirdeti magyarul a magyar színészek műsorát. Aztán látunk furcsa egyvelegeket is: Szabó Ionnak írja ki a nevét — magyar formában — és nem Ion Szabónak. Bár sietünk — még este előtt Kolozsváron akarunk lenni — halljuk, hogy van a városban egy Ady múzeum is. Kocsival folyton eltévedünk, végül is gyalog indulunk útnak. így jutunk el az Ady - térhez, ahol A- dy mellszobra látható. A század elején eleven, pezsgő intellektuális élet volt Nagyváradon. Ady ennek középpontja lett, olyan költőkkel karöltve, mint — többek között — Juhász Gyula és Babits Mihály. így lett Nagyvárad a magyar költészet megújulásának egyik forrpontja. Ér(Folytatás a következő oldalon)- 17 -
