Magyar Cserkész, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1969-12-01 / 12. szám

—

Regél a falu

Nehéz, ólomszürke felhők úsznak az égen dél felé? Vadludak szabályos V - alakban követik őket. Mindenütt fehér a táj a frissen hullott hópelyhektől.

Alkonyodik. . .

A falu több pontján csoportosul a fiatalság. Suttognak, tárgyalnak valamit igen lázasan. A csoportban álló legények érdekes látványt nyújtanak: összedugják a fejüket, nem törődnek a hópelyhek sűrű hullásával.

A hagyományos népszokást, a “REGÖLÉST” akarják fölújítani, öt-hatos csoportokban járják a falut, harmonika, hegedű és más hangszerekkel fölszerelve. Betérnek minden lányos és legényes házhoz.

A lányok estefelé elmennek valamelyik barátnőjükhöz s igyekeznek elrejtőzni a legények szeme elől. Azonban az éber legények szeme előtt nem nagyon sikerül

ez. . .

Mikor megvannak, a csoportok elindulnak kőrútjukra. Egy legény mindig előre megy kémkedni, hogy megtudja, hol vannak a lányok és legények. Különösen szívesen keresik föl az olyan helyeket, ahol tudják, hogy a lány meg a legény nem idegenkednek egymástól.

Ha a házban észreveszik, hogy közelednek a "regölők”, igyekeznek a lámpa eloltásával magukat láthatatlanná tenni, vagy a lányokat elrejteni. De ez nem sikerül, mert a legények résen vannak. A- zonban ez is szorosan hozzátartozik a hagyományos szokáshoz. Helyenként engedélyt kérnek:

— 12