Magyar Cserkész, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1969-12-01 / 12. szám
... Szabad - e regölni ? És rázendítenek a pattogó ütemű nótára: Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái, régi szokás szerint meg akarjuk tudni, Hej rege-rejtem, majd neked ejtem, hogy megengedte élnünk a Nagy Űr Isten. Adjon a Nagy Úr Isten a maguk szép leányuknak egy derék szép legényt, kinek neve. . . Hej rege-rejtem, majd neked ejtem. Adjon a Nagy Űr Isten ennek a ház gazdájának száz öles pajta mellé száz szekér szénát, száz szekér széna Hitellé hat jó ökröt, hat jó ökör mellé két jó bérest, a kisebbik béresnek arany ostornyelet, nagyobbik béresnek arany igát, szekeret. Hej rege-rejtem, majd neked ejtem. Adjon a Nagy Űr Isten, ennek a ház asszonyának száz kepe csibelét, kertek alatt kerítsék, addig be ne eresszék, még jól meg nem etették. Hej rege-rejtem, majd neked ejtem. Láttam a sűrűbe egy fiút meg egy szarvast egy fiú meg szarvasnak ezer ága - boga. Száz szál gyertya gyújtatlan gyújtassék, oltatlan oltassék, Adjon Isten jó-es-tét! Leányos háznál leányt, legényes háznál legényt mondanak. Olyan nevet mondanak, akinek a legény udvarol, vagy akivel a leány bizalmasabb viszonyban van. Daluk végeztével kijön a ház gazdája vagy asszonya és behívja a legényeket, borral kínálja őket és pénzt ad nekik. Lányos háznál pedig, ha az “elregölt” leánynak jól mondták a választottja nevét, a lány még tésztával és húsfélével is megkínálja őket. Sokat nem kérnek, mert minden helyre el akarnak jutni. . . Mire végére érnek már jó hangulatban vannak. Rendszerint a kereset elmulatásával zárul a “regölés”. A lányoknak pedig néhány napig van beszélnivalójuk, kinek kit regöltek el.-• ;«v' \ u yr\ x ^ >o < >1 f“' '70 , V 0,0; P 'r-f\- 13-
