Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
tott az ü-77. Délután közepe járta, de a tejfehér, sűrű köd áthatolhatatlan homályt borított a tengerre.Sziics Kettinghausennel együtt a toronyból fürkészte a menetüket lassító kellemetlen időjárást.- Mintha ritkulna - állapította meg. A raásodtiszt megerősitöen biccentett . Egyszerre a ködfüggöny mögül halk gépmorajlás verődött elő. A két tiszt tekintete némán kapcsolódott össze és sietve a hajóürbe vonultak.- Le! - intett sokatmondóan a parancsnok és a periszkóphoz lépett. Mire szeméhez igazította a műszert,a hatalmas acélhal már a viz szine alatt úszott. A lassan körbeforgó látószerkezet eleinte csak a csupasz hullámok zöldbejátszó végtelenségét mutatta, azután a tükörre sötét tömeg képe vetődött. Tán 100 méternyire a tengeralattjáró előtt hatalmas csatacirkáló rohant ki a foszladozó ködből. Oldalán ércbetük harsogták világgá franciaságát.-A "Danton"! - ujjongott hangtalanul a sorhajóhadnagy és résenlét jelzőén emelte magasba karját.Lélegzetfojtva 3zegeződött helyére az egész személyzet, arcukra kiült az Izgalom. Már-már idegtépőén elviselhetet - lennek tetszett a tétlen várakozás, midőn a parancsnok, valósággal a periszkóphoz tapadva felrikoltott.- A kormányt húsz fokkal balra! A kormánymester izzadó marokkal váltott fogást. ..,S "Danton" célegyenesen állt á a periszkóp fonálkeresztjére...Ágyuk mentőcsónak-daruk tüskézték fedélzetét és emeletes ablaksorain pislogóan fénylett ki a villanyvilág... Szűcs nem ismert saját kiáltására amint vezényszava visszacsen^ett í- Első torpedó készt- Kész! - csattant hidegen Hadady.- Rajta!... Köttinghausen lerántotta a fogantyút, - ... Rajta!... lihegése beleveszett a lázas szópattogásba.,... Második torpedó!...Kész!...Rajta!... /folyt.15.old./ f r~j.'-lTT~r Oi-rHJainn. a.-r\uaJm. C- - des ÚL- Wenn» t* ■+. 1 ------ ■ -Möl van az. «n e-dcs-ci-pxm. Elrrienifi-am ~ O _L___a_ŰL 0. me-zo-5e, 6zepvi-ri-gos -fce-we-ió’-beides anyám sok szép szava, kit fogadtam s kit nem soha; megfogadnám,de már késő, mert az idegen az első. Nem megyek én innen messze, fészket rakok, mint a fecske. Megbélelem két karommal, megtapasztom csókjaimmal. Anyám,anyám, édes anyám, édes felnevelő dajkám, ha vétettem, megbocsássad, könnyeidet ne hullassad. /Kalotaszeg./ Megjöttek a fecskék. Éles csivo - gással cikáznak a tavaszi napsütésben. Tavalyi fészkük ott van tornácom eresze alatt, ügy látszik az 3- regek is, meg a tavaly itt költ fiatalok is szerencsésen megérkeztek, mert többen is körülnéztek a régi fészek környékén. Elég lármásak voltak. Mintha vitatkoztak volna azon, {hogy melyikük foglalja el. ügy látszik, az öregek ragaszkodtak régi-14-
