Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

/folyt.ll.old./ Az Adelaide-i repülőtérről - ahol egy kedves küldöttség fogadott,-elin­dultunk a 25 mérföldre fekvő "Árok - szállási* táborok felé 100 fokos"kel­­lemes" melegben. Jól esett a Sydney- i esőzések után. Az Adelaide-i csapatok első nagy­­táborukra igen büszkék lehetnek. Ke­vés vezetővel, de az öregcserkész vo­nal erős segítségével nagy élményt adtak a cserkészeknek. Klári néni sem unatkozott reggel az ágyában.Min­den ébresztőkor egy fekete tehén a sátomyiláson keresztül lehuzra róla a takarót. - Az őrsvezetőket külön dicséret illeti a jó főzésért. Igaz ugyan, hogy egyes cserkészek családi otthonában már csömört kaptak a szü­lők a fasirozott hústól, mert az el­múlt éven át a csemeték bőségesen gyakorolták a főzés tudományát... Azután egy hosszú gépkocsi ut után a Melbourne-i és Geelong-i csapatok tábora is feltűnt, A Melboume-i fiuk nagy kiterjedé­sű tábora teljes kényelemmel volt felszerelve. Az utszéli csárdákban /motelekben/ nem főztek olyan jól mint konyhájukon. A vezetők, magasan egy fára épített sátra igen tetsze - tős volt, de a felvezető létrát igen gyengére készítették, talán azért, hogy a sátor "belrendjére" kiváncsi kívülállók oda fel ne mehessenek.Eny­­nyi kiscserkész.ilyen hosszú táboron még nem vett részt ezideig. Mint hírlik, hazaérkezésükkor hátizsákos - tói együtt tettek be egyeseket a mo­sógépbe. /De ez a túlterhelés miatt többször elakadt. - Túlterhelés alatt k-o-s-z értendő/. A Melbourne-i lányok köralaku sá­tortábora az ősi magyar letelepülés­re emlékeztetett - férfi nemzetség nélkül. Igaz viszont, hogy soha anyi­­nyi szolgálatkész legénycserkész és fiatal vezető nem állt állandóan ren­delkezésre: átmenni a leánytáborba segíteni... Ha rajtuk múlott volna, mindennap hat szemetesgödröt is meg - ástak volna, csakhogy átmehessenek segíteni. Még a legszőrösebb szivü parancsnok /Pálos Pista bá'/ is meg­értette ezt a nagy tülekedést. A lá­nyok uj tábori ruhájukat, őrsönként kiO-önbÖző hímzésekkel díszítve visel­tek. Köztudomású, hogy a regös legé­nyek igen nagy érdeklődést tanúsítanak mindenféle tájegység iránt. Ez az uj "övhimzés" volt az oka a nagy érdeklő­désnek. A Geelong-i fiuk és leányok között­­kiknek táborai igen szépek, rendezet - tek és jól felszerelve voltak - egy tábori-szépitési verseny fejlődött ki. Minden őrs ki akart tenni a másikon. A tábori látogató napok itt is nagy tö­megeket vonzottak, dacára a nagy tá­volságnak. Este a tábortűznél négy csapat ragyogó fejlődést mutatott be nótában, táncban, tréfában. Két kis­lány - lehettek úgy 8-9 évesek - ked­vesen közölték a hallgatósággal dal­ban, hogy "piros bort ittak az estei * Eddig az emlékekkel és biztató jó­érzéssel teli napló részletei. Ismét "jó munka" volt a táborokban.- Takách-Tolvay László est. sajtótájékoztatója nyomán -JÁTÉK Balatoni halászok. 20x20 m-es játéktér egyik sarkában áll a "halász", mig a "halak", vagyis a többiek szétszórtan helyezkednek el. Jelre a "halász" kifut és megpróbál a menekülő "halak" közül egyet elfog­ni. Ha ez sikerül, akkor kézfogással igyekeznek maguknak minél több halat összefogni. A fogás azonban csak úgy érvényes, ha a "halászok" nem engedik el egymás kezét. Ha már heten vannak, a "háló" kétfelé szakad és igy fogják tovább a "halakat". Az győz, aki u­­tolsónak marad. Szabályok: Fogás közben a "halá­szok" nem engedhetik el a kézfogást, mert ha a "háló" szétszakad, a fogás érvénytelen. A megfogott hal nem me­nekülhet ki a hálóból. A háló alatt a halak átbújhatnak, mert fogni csak a két szélső tud. Aki a játékteret elhagyja, megfogottnak számit.­-12-

Next

/
Thumbnails
Contents