Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

EGY ELSŐ VILÁGHÁBORÚS------------------------------------------­---------------------MAGYAR TENGERALATTJÁRÓ TÖRTÉNETE A hajnali derengés még alig szürkitette meg a cattaroi öböl felett terjengő éjszakai ho­mályt, amikor az U-77 útjára in­dult. A szürketestii, karcsú tengeralattjáró csöndesen elhú­zott a közelben pihenő,félelme­tes külsejű cirkáló mellett.Már csak egyetlen lény maradt a fe­délzeten, a pa­rancsnok. Köszön­tötte a cirkáló búcsút intő őr­­tisztjét.- Félerővel előre - szólt le nyomban a tisz­telgés után a nyitott csapóaj­tón. - Félerővel előre! - vissz­hangozta valaki lenn hűen a pa­rancsot és amint a tengeralattjá­ró gyorsuló fu­tással a hullámoknak vágott.ki­­kapasikodott a toronyra a hang tulajdonosa, egy fiatal tenge­rész zászlós, a harmadik-tiszt,- Hü, de friss a levegő! lelkendezett és sietve össze­gombolta bőrkabátja gallérját,a harapósán éles koratavaszi szól ellen. Szűcs Gyula sorhajóhadnagy, az U-77 parancsnoka, mosolygós oldalpillantással nyugtázta a lelkesedést, azután figyelme a kikötőbe térő torpedórombolóra fordult. A hajó akkor vetette ki csörömpölve horgonyát.- No,csak nem hozta magával a másod-tisztünket? -mondta ön­magának. Zászló_sa kéretlenül felelt:- Hát tudod, pa­rancsnokom, ón pillanatig sem vitatkoznám az ellenkezőjétől. Alighogy el­harapta a mondat­véget »papírlapot lobogtató kéz nyúlt fel a ha­jómélyből.- Parancsnok ur, szikratávi - rat. A "Csikód üzeni, hogy áll­junk meg. Szűcs ráné­zett a táviratra:- Visszajelezni: "Megértet - tűk"... Mindkét gép állj! A gépterem azonnal átvette a rendelkezést és a csavarok u­­tolsót kavartak a hullámokon.- Mit mondtam, parancsnokom, mit mondtam! - ujjongott a szeplős zászlós, Hadady Gyurka és a távolba mutatott. - Küldik már a fiút! A kormányt 20 fokkal balra ... Gvorsan ! 6

Next

/
Thumbnails
Contents