Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
Jobbról magyarszkik mászovics felfelé! Vár ostromov! Országov elveszovics." "Sarapovics!"— mennydörög kintről egy szlávul folyékonyan beszélő magyar harcos hangja... Egyedül Szvatopluk tűnik nyugodtnak. Sonkás zsemlyét máj szolgát. Hallá azonban, hogy minden elveszett, ozsonnája maradékát félredobva felsohajt oszláv nyelven: "Nyavalya zsemlye!" És országa elveszvén, a zsemlyében halálut evék... Ezzel teljessé vált a honfoglalás műve egy ádáz számháborúban. Biztosítani is kellett a meghódított földet. Portyázo egységek indultak hát, hogy hírt hozzanak messzi tartományokról. Meg kellett tudniok, merre lakik barát és merre ellenség. Milyen a környező földek növény-és állatvilága, merre vezetnek a legjobb útvonalak, és így tovább. Egy napsütéses ebédután tehát felkerekedtek az összes zöldnyakkendős törzsek huszonnégyorás portyára. Minden nehéz fegyvert magukkal vittek: hátizsákot, hálózsákot meg a tiltott törhajigálásba belecsorbult tőröket. Gyula főtáltos időjoslást végzett: -"Nem lesz eső, "— mondotta,— "mert a nap ragyogva fog lemenni. A hold és a csillagok az éjjel szépen tündökölnek majd.A pacsirta ma reggel vidáman énekelt. Napnyugta után a lápot egy-két méter magasságban ködréteg fogja befedni, amelyből a fák és bokrok koronái mint szigetek fognak kiemelkedni.Igy írja elő a készülő, új Cserkészkönyv. Meg aztán az éjjeli portyára mindenhogyan el kell indulnotok!" Fejezte be Gyula táltos. Mindez jő idő jele. Elindultak hát a harcosok Mikibá' kusán vezérlete alatt. Ármány, a gonosz lélek azonban úgy akarta, hogy estére gomolyfelhők gyűljenek az égre és a szél erősödjék. A holdnak udvara legyen. A békák hangosan kuruttyoljanak.A kistáborban elszórt ételmaradékon sok hangya nyüzsögjön. Mindez vészes i~ dő jele. Amint az új készülő Cserkészkönyv előírja... És úgy lón. Hajnali ötkor Gyula főtáltost sűrű dobpergés verte fel álmából köralaku sátrában. Amint magához tért, észlelte, hogy a dobpergést sűrű, verébfej nagyságú esőcseppek okozzák a sátor tetején.Felkerekedék tehát Gyula táltos és sebes léptekkel elnyargal a Nagy Ma - gyár Alföld túlsó széle felé a portyázo had után a sötét hajnalon. Néhány 5