Magyar Cserkész, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5-6. szám

dák, az ősi dallamok mintha megigéztek volna. Kélázva néztünk a gyertyafénybe és ... "Jaj de jó, hogy eljöttéiül" - gondoltuk.

Nagypénteken kicsit lejjebb engedtük a hangot. De az elkezdett munka tánctanulás kivételével folytatódott tovább. Mindenből kaptunk egy kis izelitöt. Mi az a pendely? Milyen szinü a gránátalmás torockói? Mire ügyeljünk, ha csapatunkban népitáncot tanitunk? - Délután egy kicsit kiszellöztettük a fejünket a Köln-i dóm tornyán. Ezt a szellőztetést mindenki más módszerrel végezte. A Balatonvidék-őrs öv.-je például

elhatározta, - mint később maga is bevalotta, - hogy eldönti a tornyot. Teljes erővel futott neki. Ez nem volt hajlandó megmozdulni, viszont szellözöléket ütött Ildikó észtartályába, amelyet aztán egy orvos szerencsére "megstoppolt". - Az esti bujdosó tábortűz sikerült. Mindenki igyekezett hozzájárulni a telitett hangulat elövarázsolásához. Mind halkabban csendült fel a dallam, de még takarodó után is fejünkben kavarogtak a melódiák.

Teltek a napok és a hétfőre gyakorolt programszámok mindinkább formát öltöttek. "Fiuk, leföznek a lányok! Nekik már úgy megy a karikázó, hogy csakl Gyerünk, mégegyszer elölről!" Imre bá, Győző bá olyan kedvet tudtak teremteni a tánchoz,hogy egyszeriben még a táncundorban szenvedő kisebbség is szorgal - másán gyakorolt?? a lépéseket. - Lelkes furulyások még a hálózsákban is az aznap tanult népdalokat pötyögtették szakadat - lan.

Hétfő, az utolsó nap. Ádáz próbák napja. Ami az első próbapontot, népszokásokat azaz locsolkodást illeti, ebben kitettek magukért a fiuk; a lányok pedig harciasán védekeztek.I- gazi kölni vizzel folyt a támadás. Eredmény: pirostojásokkal kiengesztelve fogadták el a fiuk a békejavaslatot.

Volt nagy izgalom.-"Te, a Joli néni hogy kérdez. Kik is hordanak fehér nadrágot! Jaj, elfelejtettem, hogy mikor van Lucanap!“

Mikor már mindenki átesett a "megpróbáztatásokon" és az utolsó táncpróbát megtartottuk, mikor a bemutató a múlté volt már és az eredményhirdetés is elhangzott sok dicsérettel, öszszeszorult torokkal énekeltük utoljára a Himnuszt. Hogy könynyebb legyen lenyelni a bucsuzás keserű piruláját, a kölni lányok finom házisüteménnyel, beiglivel leptek meg. Persze maguk sütötték. Mondhatom, Ízlett a sütemény mindenkinek, de azért csak nehezünkre esett a válás. - Nem csoda. Ilyen jól megszervezett, jó szellemű és értékes táborra, mint a húsvéti regöstáborunk Kölnben,nem is igen emlékszem.- s'issza -- 8 -