Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-06-01 / 6. szám

BUDA MEGVÍVÁSA 1686-BAN 1686-ban már lshanyatlóban volt a török világhatalom csillaga. Az elő­ző esztendőkben sorozatos vereségek érték az ozmán hadakat és Európa döntő hadjáratra készült Ázsia ellen. Apaf f i IMihály erdélyi fejedelem szövetsé - get kötött Béccsel a török kiűzésére és a komáromi haditábor valóságos gyü­lekezete volt a német, francia, olasz, spanyol, svéd s az angol föuraknak. A 280 évvel ezelőtti junius elején már 65.000 főnyi sereg, közöttük 15000 magyar, és óriási hadikészlet állt a hadjárat fővezére, Lotharingiai Károly herceg rendelkezésére. Buda az akkori kornak egyik legerősebb erődítménye volt, amit a számos sikertelen ostrom is ékesszólóan bizonyított. A hatalmas erődítmények há­rom részre tagozódtak. A fallal övezett Alsó- vagy Vízivárosra, a hét kör­bástyával védett, néhol hármasfalu Várra és végül a szinte bevehetetlenné épitett Várpalotára. Budát a hetvenesztendös Abdurrahman Abdi Arnaut basa védte mintegy tizezer főnyi janicsárral. Már a köriilzárás napján, junius 21-én megkezdődtek a csetepaték. Boty­­tyán János huszárkapitány - a későbbi Vak Bottyán - szétver egy ötszáz fő­nyi, Ercsi felöl a Varba törekvő török lovaskülönitményt, rá virradatra pe­dig az esztergomi csajkáshajduk segítségével megrohanja Csepel szigetét. Maga a Vár megrohanással nem vehető be, hanem csak módszeres ostrommal. A szövetségesek vizárkokat ásnak a Vár körül mindenütt, hogy biztonsággal megközelíthessék a bástyákat. A török nem nézi tétlenül a fenyegető munkát. Ki-kicsap a Vérmezőre vezető fedett lejárón keresztül és a készülő ütegál - lásokat meg sáncokat igyekszik összerombolni. Nappal tart az ágyuharc, éjszaka pedig folyik az ostromárkok és aknák ásása, melyek gyorsan megközelítik a vár lábát. Miközben az aknászok pa­rancsot kapnak a bástyafal felrobbantására, a védők megneszfelik a földalat­ti munkát és ellenaknát ásnak. Julius 13-án hajnalban, midőn éppen a lő­port hordják az aknatárnába, a törökök felrobbantják a maguk aknáját. A robbanás tönkreteszi az ostromlók müvét, azonban egyúttal megingatja a bás­tyafalat is, úgyhogy néhány telitalálat könnyedén leomlasztja a megrendült faldarabot és szabad utat nyit befelé. A nemvárt eredmény láttán Karoly herceg rohamot vezényel. Este hétkor inditja támadásra a csapatokat. Az első rohamoszlop egyetlen lendülettel eljut a rést védő cölöpgátig. Irtózatos harc kerekedik. A törökök égő szurokkoszorut, meggyujtott löporos zsákokat dobálnak le a palliszádokról s lángoló gyantát fuvatnak a felkapaszkodókra. Már-mar összeomlik a támadás, de az érkező erősítés uj lel­ket önt az elbátortalanodókba és még másfél órán keresztül dúl a legádázabb küzdelem a rés poklában. A lehulló tüz­­fergetegben elevenen égnek meg a katonák és másfél óra múlva kénytelen-kelletlen el kell rendelni a visszavonulást. Időközben a kémek hlriill hozták, hogy közeledik a törö­kök felmentő serege. Pálffy Ferenc grófot magyar huszárja­ival Szuleiman nagyvezér hada- 15 -

Next

/
Thumbnails
Contents