Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1-2. szám

nézett. Sikerült is megnyernie a görögöket ,és mikor már hatalmas haderő állott készenlétben Titelnél, felmondta az Árpáddal kötött barátság-szerződést. Fennhéjázóan megüzente a fejedelemnek, hogyha jót akar, akkor minél előbb hagyja el a Kárpát Medence területét. A hadüzenetre méltó választ kapott. A magyar sereg haladéktalanul átkelt a Zagyván és harcrakészen felvonult a Tisza mentén, az alpári sik melletti Tetétlenhalomig s állást foglalt szemközt Zalán táborával. Közeledtükre az egyesült bolgárgörög sereg csatarendbe szedelőzködött, azonban a leszálló éjszaka megakadályozta a küzdelem kifejlődését.

A két sereg közötti füzest megszállták az őrszemek és az ellenfelek közelsége nem hagyta pihenőre térni az egyik felet sem. Zalán örcsónakai egész éjszaka fel-alá eveztek a Tiszán, a magyar vitézek pedig viadalra nyergeit paripáik mellett virrasztották át az éji sötétséget. A pirkadás első jelére azonnal harcra mozgolódtak a magyarok, Árpád közvetlen vezérlete alatt.

Szabolcs Zalán arcvonalát megkerülve cseltámadással a jobbszárnyra csap és miután a vágtató lovasok nyilaikkal elárasztották a bolgárokat; a rájuk rontó ellenfél elöl - ősi taktika szerint zűrzavaros futást színlelve - sebesen visszavonulnak. A nehéz páncélu görög lovasság tömör hadirendben robogó tömege az üldözés hevében szerteomlik és a győzelem reménye magával ragadja a középhadat is, úgyhogy a bolgárok seregháta meg balszárnya védtelen marad. Erre a pillanatra vár Tas vezér a magyar derék haddal. Mikor már teljes a kavarodás, villámgyorsan a támasztalan balszárnyra ront és a bolgár táborra csóvát vetve a Szabolcs után iramodókat hátba támadja. Rettenetes kézitusa kerekedik, dolgozik a kard,topja, csákány és bár a kijátszott, két tűz közé szorult bolgárság elkeseredetten védekezik, lópésről-lópésre közelebb nyomják őket a Tiszához. Kitörési kísérletük összeomlik és a görög páncélos lovasság javarésze elpusztul az öldöklő küzdelemben, maradékuk pedig fejvesztetten zudul a Tiszának, hogy átusztasson a túlsó partra, példát mutatva többi menekülőnek. Azonban visszavonulásuk kapkodó futássá fajul, a rémült, ordítozó csapa - tok egymást gátolva hömpölyögnek a ragadó sodru folyóba s aki megmeneke - dett a magyarok fegyvereitől, azt elragadják a fojtogató hullámok. Zalán alig néhányadmagával szabadul csupán a pusztulásból és meg sem áll Bolgár- Fehérvárig, a mai Belgrádig. Árpád győzelme tökéletes. Mostmár mi sem állja útját a további honfoglalásnak. A Duna-Tisza-Maros közén basáskodó másik Bolgár fejedelem, Zalánhoz hasonló sorsra jut a Temes partján és a győztes vezérek, Kadosa meg Zoárd, átkelve a Dunán, becsapnak Rácországba és ezzel megkezdik a külföldi kalandozást. /folyt, lőold./- 8 -