Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-11-01 / 11. szám

2suzsika összekulcsolta kezeit és úgy kérte: - Marci, kedves Marci, az ég szerelmére, nehogy ez eszébe jusson. Meg se próbálja m§gegyszer Balázs­­zsal annak privátéletét megbeszélni. Semmi formában se. 0 mit felelt, a­­mikor Maga kérdezte?- Visszakérdezett, hogy nekem mi a történetem s mire ezt elmondtam, mégis érkeztünk a repülőtérre. Megkönnyebülten sóhajtott fel Zsuzsika: - Hála az égnek, hogy nagyobb baj nem történtI- De hát miért? Nem értem! Ki és mi Balázs, hogy ilyen keztyüs kéz­zel bánjak vele? Eltekintve attól, hogy Magának van igaza, semmi közön senki múltjához, történetéhez. Zsuzsika félszemmel hátrapillantott, de nagyapja és Balázs élénken be­szélgettek, igy félhangon mondta Marcinak: - Tudja meg, hogy Balázs a vi­lág legnagyobb... - még közelebb hajolt és úgy súgta, - atomfizikusa. Egy istenáldotta tehetség amilyen kevés születik, talán százmilliók közt egy minden száz évben. Esmilyen komonya! Az orosz atomfizikusok úgy néztek rá mint a Messiásra amikor velük tanult és dolgozott. Marciban elhült a vér.- Azt mondja, hogy Balázs az oroszoknál tanult? De hát hogyan.,.? - be sem fejezhette a mondatot, amikor a lány már közbevágott.- Igenis, velük tanult és lepipálta mindegyiket, épp úgy, mint később az amerikai atomkutatók közt is kimagaslott. Mondom Magának, egy géniusz ő.. Fogadni merek, hogy nagyapával most is problémákat beszélnek meg. Marci óvatosan válaszolt: - Nem tudtam,hogy Bende főmérnök ur is a­­tomokkal foglalkozik. De hát hogy jön az ausztráliai birtok az atomkuta­táshoz? Az előttük ülő Ubul hátrafordult és szinte sziszegte Marci felé;- Halkabban, az égre! Nekem jó fülem van, de más is utazik ezen a gépen és más is tudhat magyarul, ha nem is mutatja. Bocsánat, Zsuzsika, -ezzel újra előrefordult. Marci meglepetve látta, hogy a leánynak egészen elsapadt az arca és szinte lehelte Marci felé: - Az én hibám volt. Hagyjuk ezeket a kérdése­ket, amikre otthon majd úgy is választ kaphat, veszély nélkül. Mert ott a gárda.- Micsoda gárda?...persze... a karhatalom, amit említett a nagyapja. De most sem értem, kik azok? Most már Marci is súgva beszólt és a válasz is hasonlóképen hangzott.- Volt francia idegenlégiósok, persze mind magyar fiuk, a legváloga­­tottabak a világon, a legmegbízhatóbbak. Ubul a kapitányuk; leszerelésük után jöttek hozzánk. Majd a Los Angeles-i utón úgy csinálja, hogy Ubul mel­lé üljön; őt nyugodtan kikérdezheti a múltjáról és olyan élményeket fog hallani, amiktől a vér is meghűl az ereiben. Marcinak még egy kérdése volt: - És Tibor? Vele is beszélgethetek? Vagy veszélyes?- 21 -

Next

/
Thumbnails
Contents