Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)
1965-11-01 / 11. szám
I- Pár mély lélekzetvétel segíteni szokott az első repülésnél, no meg nyeljen nagyokat. De ilyen nagy gépen nem valószínű, hogy bármi rossz érzése is lenne. Nézze, Marci, szép napos az idő, viharos szól sem dobálja majd a gépet. Aggódás helyett inkább élvezze a repülést.Én is mindig élvezem... - ekkor egy nagy sivitás kezdődött s ezért Zsuzsika hangosabban beszólt - kivéve amikor megindul a gépmotor, ami nem kellemes, de ez a saj később enyhül. Egymásután indultak a motorok, remegni kezdett a nagy gép teste és a süvöltést Marci majdnem elviselhetetlennek találta, amikor észrevette, hogy lassan megindult a gép. Nézett ki az ablakon, látta amint az épületektől elfordulnak, ahogy a gép felszállási helyére ment. Ott megálltak egy percre, a süvöltés és gépremegós még fokozódott, aztán elindult a nagy masina. Egyre gyorsabban, gyorsabban... és egyszerre csak elszakadtak a földtől, a gép emelkedni kezdett. Zsuzsika is kinézett s fi - gyeite a kisebbé váló épületeket, hangárokat, aztán a gép kicsit bedült ahogy repülési irányába fordult; igy Marci látta a babaházakká zsugorodó New York egy részét. "Milyen csodálatos találmány...", mormolta a kislány maga elé, amint egyre feljebb emelkedtek és a nagy világvárost befedő füstfátyolon át láthatták a hatalmas felhőkarcolókat, a házrengeteget, távolabb a tengert. Ekkor már jött a jelzés, hogy a biztonsági öveket le lehet kapcsolni, a hangszórón egy kellemes női hang üdvözölte az utasokat, az egyik kisérőnő meg képesujSágokkal indult el s mindegyik utasnak olvasnivalót kinált. Most már tényleg kellemesebbé vált a süvi - tés, Marci nagyot lélekzett és aggodalma elmúltával rámosolygott Zsuzsikára:- Igaza van, szép a repülés. Nézze, milyen magasan vagyunk már. De megvan az érzésem, hogy mi is lenne, ha a talpam alól kiszakadna a gép alja.- Csacsi maga, Marci - kacagott Zsuzsika - jól épitik ezeket a gépeket. Egy-e nem érzi magát rosszul?- Soha jobban életemben - válaszolta a fiú annyi lelkesedéssel,hogy a szomszédja először nagyratágult szemmel nézett rá, aztán nevetett:- El kell hinnem, ha már ennyi érzéssel mondja. Tudja-e, igen örülök, hogy velünk jön? Remélem megtanít mindek az igazi cserkészetre - aztán kissé lehalkítva hangját közelebb hajolva kérdezte: - Összebarátkozott már Balázzsal? Mi a véleménye róla?- S.6 fiú, ügyes is; prímán vezeti az autót.- És egyéként? Marci a vállát vonta: - Elesnek látszik, mint egy borotvapenge.Rokonszenves, de nem tudok róla semmit. Igaz, az autóban próbáltam kérdezni a múltját... - Zsuzsika szinte rémülten szívta vissza a lélekzeét és a hirtelen megdöbbenéstől a szeme mintha sötótebbé vált volna:- A múltját? Szentséges égi Marci, eszébe ne jusson Balázs múltját kérdezni I Marci zavarba jött, mint aki rossz csinyt követett el.- Nagyon sajnálom, ha helytelenül jártam el s nem volt szándékomban privátéletében kutatni. Amint lehet bocsánatát fogom kérni.- 20 -