Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-11-01 / 11. szám

I- Pár mély lélekzetvétel segíteni szokott az első repülésnél, no meg nyeljen nagyokat. De ilyen nagy gépen nem valószínű, hogy bármi rossz érzése is lenne. Nézze, Marci, szép napos az idő, viharos szól sem dobálja majd a gépet. Aggódás helyett inkább élvezze a repülést.Én is mindig élvezem... - ekkor egy nagy sivitás kezdődött s ezért Zsu­zsika hangosabban beszólt - kivéve amikor megindul a gépmotor, ami nem kellemes, de ez a saj később enyhül. Egymásután indultak a motorok, remegni kezdett a nagy gép teste és a süvöltést Marci majdnem elviselhetetlennek találta, amikor észrevette, hogy lassan megindult a gép. Nézett ki az ablakon, látta amint az épü­letektől elfordulnak, ahogy a gép felszállási helyére ment. Ott megáll­tak egy percre, a süvöltés és gépremegós még fokozódott, aztán elindult a nagy masina. Egyre gyorsabban, gyorsabban... és egyszerre csak elsza­kadtak a földtől, a gép emelkedni kezdett. Zsuzsika is kinézett s fi - gyeite a kisebbé váló épületeket, hangárokat, aztán a gép kicsit bedült ahogy repülési irányába fordult; igy Marci látta a babaházakká zsugorodó New York egy részét. "Milyen csodálatos találmány...", mormolta a kis­lány maga elé, amint egyre feljebb emelkedtek és a nagy világvárost be­fedő füstfátyolon át láthatták a hatalmas felhőkarcolókat, a házrengete­get, távolabb a tengert. Ekkor már jött a jelzés, hogy a biztonsági öve­ket le lehet kapcsolni, a hangszórón egy kellemes női hang üdvözölte az utasokat, az egyik kisérőnő meg képesujSágokkal indult el s mindegyik u­­tasnak olvasnivalót kinált. Most már tényleg kellemesebbé vált a süvi - tés, Marci nagyot lélekzett és aggodalma elmúltával rámosolygott Zsuzsi­kára:- Igaza van, szép a repülés. Nézze, milyen magasan vagyunk már. De megvan az érzésem, hogy mi is lenne, ha a talpam alól kiszakadna a gép alja.- Csacsi maga, Marci - kacagott Zsuzsika - jól épitik ezeket a gé­peket. Egy-e nem érzi magát rosszul?- Soha jobban életemben - válaszolta a fiú annyi lelkesedéssel,hogy a szomszédja először nagyratágult szemmel nézett rá, aztán nevetett:- El kell hinnem, ha már ennyi érzéssel mondja. Tudja-e, igen örü­lök, hogy velünk jön? Remélem megtanít mindek az igazi cserkészetre - aztán kissé lehalkítva hangját közelebb hajolva kérdezte: - Összebarát­kozott már Balázzsal? Mi a véleménye róla?- S.6 fiú, ügyes is; prímán vezeti az autót.- És egyéként? Marci a vállát vonta: - Elesnek látszik, mint egy borotvapenge.Ro­konszenves, de nem tudok róla semmit. Igaz, az autóban próbáltam kér­dezni a múltját... - Zsuzsika szinte rémülten szívta vissza a lélekze­­ét és a hirtelen megdöbbenéstől a szeme mintha sötótebbé vált volna:- A múltját? Szentséges égi Marci, eszébe ne jusson Balázs múlt­ját kérdezni I Marci zavarba jött, mint aki rossz csinyt követett el.- Nagyon sajnálom, ha helytelenül jártam el s nem volt szándékomban privátéletében kutatni. Amint lehet bocsánatát fogom kérni.- 20 -

Next

/
Thumbnails
Contents