Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-03-01 / 3. szám

HÁROMSZÉKEN

sfcinü. Megtörténik, hogy a négy részre osztott tojásfelületnek háromféle alapszíne is van, piros,sárga és fekete váltakozva. Gyakori a kék a pirossal, színenként átellenes elhelyezéssel.

Sok helyen, különösen ahol kevesebb szint használnak, a tojásokat előre viasszal megírják s nagyszombaton egyszerre festik meg az egészet. A többszínű tojásokat azonban leginkább egyenként, a nagyhét utolsó napján festik.

A húsvéti öntözködés rendesen tiszta vízzel történik. Pohárból, korsóból vagy csuporkából öntik. Nagyon sok helyen virágbokrétát mártanak vízbe s azzal"preckelnek". És hogy igy egymást csakugyan megtisztelni akarják, azt a versek legjobban bizonyítják. Bizalmas ismerősök és melegebb vórü fiataloknál azonban a csurom vizre való öntözkédés,néhol a vályúban való leányfürösztés is megtörténik. Felnőtt férfiak és legények, a maguk módja szerint áldást, a kisebb és serdülő fiuk pedig verseket mondanak. Husvét hétfőjén a fiuk, kedden pedig a leányok öntöznek, a leányok azonban nem házalnak s verseket sem mondanak. Az öntözködés reggel hat órától a kilenc órakor kezdődő templomi harangozásig tart, s ezalatt az ismerősök elvégzik egymásnál a megtisztelést és a vele Járó vendégeskedést. A jó ismerősöket megkínálják szentelttel, vagy kókonnyával /kosárban elhelyezett sült bárányhus,kalács, főttojás, sonka, szalonna, bor, köményes pálinka és só, amihez néha a bicskát is odateszik, hogy az is megszentelődjók/. Ezeket husvét első reggelén a hét órai mise alkalmával szenteltetik meg. Délelőtt kilencen túl már csak a szegényebb sorsú gyermek házal, s jól megrakott tarisznyájukat néha alig birják. Mig tojás van a háznál, mindaddig ezeket is mindenütt beeresztik, ha azonban elfő - gyott s már a kalács és aprópénz is megfogyatkozott, akkor-7-