Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-02-01 / 2. szám

NAGY MAGYAROK ÖRÖKSÉGE ... KEDVES CSERKÉSZTESTVÉREM ! Amikor "nagy magyarok"-ról hallasz, rend­szerint valamelyik magyar hadvezér, iró vagy fel-, találó neve jut eszedbe. Ma egy olyan "nagy ma­gyarról" akarok Írni, aki egy várat sem vett be, de legyőzte önmagát, aki nem irt könyveket, de a­­kinek neve be van Írva az Élet könyvébe s akinek nevét egyre jobban ismerik szerte a nagy világon, aki nem talált fel gépeket, de megtalálta az embe­ribb élet útját. Életéről könyvek jelentek meg kü­lönféle nyelveken s példája ezer és ezer fiatalt lelkesített az emberebb ember eszményének megva­lósítása felé. Ki ez? Egy magyar cser­kész: KASZAP ISTVÁN. 1916 március 25-én született Székesfehérvárott. A város cisztercita gimnáziumának cserkészcsapatában, a 85. sz.Zrínyi csapatban ismer­kedett meg a cserkészesz­ménnyel, melyhez egész é­­letén keresztül hü maradt. Mivel kitűnő cserkész volt, parancsnoka nehéz feladat­tal bízta meg: a "Tortol­ja" nevű ujoncőrs vezető­je lett. A kitüntetéshez naplójában a következő meg­jegyzést fűzte: "... Kérem Istent, hogy adjon erőt en­nek a feladatnak betölté­séhez." Halála után az őrs tagjai előkeresték az őrsi naplót, és az napjainkig bizonyítja, mennyire ko­molyan vette feladatát... Ma is élnek volt cser­késztársai. Leírásaik, elbeszéléseik egy hallga­tag, komoly megjelenésű, mégis nagyon derűs lelkű és energikus fiúnak képet állítják elénk.- 9 -

Next

/
Thumbnails
Contents