Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-02-01 / 2. szám

Persze ő sem lett egyszerre eszményi cser­kész. Eleinte közepes eredménnyel tanult. Egyszer meg is bukott, de aztán két évi roppant keméry mun­kával szinjeles tanulóvá küzdte fel magát. Ebben nem hiú törekvés vezette; naplója elárulja szor­galmának benső indítékát: "Az én munkámat Isten szava irányítja: a kötelesség hu teljesítése*" Ugyanakkor a sportban is kitűnt. A verse­nyeken egymásután nyerte a bronz, ezüst és arany érmeket és 17 éves korában az egész székesfehér­vári tankerület ifjúsági tornabajnoka lett. Az is­kolában ő volt a legerősebb, de ezt soha senkivel nem éreztette: egész viselkedése rendkívül sze­rény és egyszerű volt. Sikereiről, eredményeiről soha nem beszélt, mindenkinek szivesen segített; még a köszönésben sem lehetett őt soha megelőzni. Szeretetreméltóságáért, szerénységéért és nemes elveiért mind szerették s becsülték. Az er­kölcsi tisztaság példaképét látták benne; a tisz­tátalan kisértések viharai az ő lelkében is tom­boltak, de a keresztségi ártatlanság kegyelmét sér­tetlenül megőrizve vitte Isten elé. Jelenlétében nem tűrt semmi helytelen beszédet, ilyenkor harog nélkül, de határozottan tiltakozott. Tiszta er­kölcsei és nemes gondolkodási módja, mellyel min­den alacsony Ságtól messze távoltartotta magát, tár­sai komoly tiszteletét vivták ki számára. Amikor a diákok imáit a szentmise alatt a liturgikus fel­ajánláskor jelképesen az oltárra helyezték, társai egyhangúlag őt választották meg "diákonus"-nak,mart legméltóbbnak tartották arra, hogy az osztályt az oltárnál képviselje. Diáktársai úgy jellemezték, hogy "minden tettében kristálytiszta, áttetsző volt." Sikerei ellenére, mint naplója elárulja, bensőleg magát nem sokra tartotta, szinte lenéz­te. Ez annál fájóbb volt, mert már régóta érezte lelkében Jézus hivását, hogy pap, szerzetes le­gyen, hogy - mint mondta - Krisztus katonájaként harcoljon utolsó lehelletéig? de erre méltatlan­nak és képtelennek vélte magat. Sokat imádkozott s véj^re az isteni Gondviselés kiragadta fájó töp­rengéséből és 1934-ben a Jézus Társaságába, a je­zsuita rendbe vezérelte őt.- 10 -

Next

/
Thumbnails
Contents