Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 11. szám

Kiderült, hogy az előirt oldattal nemcsak bemázolták hanem - ami biztos biztos meg is főzték benne a fontos okmányt.

Öcsiké rémülten pislogott a bal szemére húzott sapka alól, A következményekről inkább nem számolok be...

Elhatároztam, hogy kiküszöbölöm öcséim csorbáit!

Apuka nehezen kel fel az ébresztőóra csengésére. Nekifogtam tehát és elkészítettem az "Ébresztés villanyfelgyujtással" cimü készüléket, kiegészítve saját találmányommal, hozzákapcsoltam a rádiót is. Milyen kitűnő lesz! Apuka háromnegyed hétkor szokott kelni. Megszólal majd a csengő, a sötét szobában felgyullad a villany, a rádió szava pedig tornára hivja az ébredezöt.

A készülékeket vacsora alatt helyeztem el az éjjeli - szekrényben. Diadalmasan vártam a hatást. Meglepetésnek szántam és mondhatom, a meglepetés tökéletes volt. Nagy izgalmamban ugyanis elcsavartam az ébresztő órát.

Nyugodt, békés csend borult az alvó házra. Öcsike édesen szunnyadt, kobakján a sapkával. Éjfél előtt néhány perccel hatalmas csengöberregés hasitott bele az éjszakába.

A hálószoba fényárban úszott és a rádióban velőkig hasitó üvöltés igyekezett a csengetést tulharsogni. Ugyanis egy állatkerti séta lemezét közvetítették és éppen az oroszlánketrec volt soron.

Mondanom sem kell, hogy műsoron kivüli elpáholtatásom lett a vége...

Mindezt siettem megirni a Magyar Cserkésznek, hogy cserkésztestvéreim okulhassanak belőle. Ha meg akarnak csinálni valamit az ilyen Ezermester könyvből, először olvas - sák el a módját, azutan fogjanak hozzá. Akkor nem lesz szükség se tűzoltókra, sem a szemöldökre húzott sapkára.

Pechmadári Teofil- 17 -