Magyar Cserkész, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 9. szám
ra melyeket előadtunk^ a népi Játékokra, melyeket Játszottunk, vagy a tábortüzekre melyeken egy-egy falusi e - seményt, lakodalmat. Szent Iván éji tűzgyújtást elevenítettünk meg, nem tudnám megmondani mi volt a legszebb.. Kétségtelenül egyik legnagyobb élményünk az volt, hogy a tűz körül ülhettünk. mint tiz különbőzé cserkészcsapat tagjai, leányok és fiuk. két országbél. - Eleinte kissé idegenek Is voltunk egymásnak (de soha egymáshoz ) és mindenki mint a kis sündiszné behúzódva figyelte a másikat és várta a fejleményeket, de aztán folyt a tábor, a közös nótázas, tánc, Játék. éjjeli őrség s a Jég olvadni kezdett. Ittott már együtt tanultak, ettek az "argentinok" és a "brazilok", mert közben rájöttek, hogy végeredményben mind magyaroki Amint zászlófelvonáskor o együtt lendült 90 kéz tisztelgésre,úgy dobbant együtt mind a 20 buenosi magyar és 70 brazíliai magyar szív egy érzéssel az árbócon felkuszó háromszinü lobogó felé. Elérkezett az utolsó nap, a rettegett próbáztatás napja ami aztán nem is volt olyan "rémes" (ugye?). "Miért táncolunk népitáncot a cserkészetben?" -"Elemezz egy Juhász Qyula verset." - "írj le egy székely házat." - " Sorold fel a pentaton népdal Jellegzetességeit." - repkedtek a kérdések. - "Jard el a kalocsai fércelőt" - "A palóc karikázőt." - "A menyecsketánc 3;lépését arra hogy, Hipp,hopp,hopp". - "Mikor Járnak háromkirályozni?" - "Hogyan öltöznek fel a regősénekesek?".... Utolsó szombat este a Parság késő éjjelig, illetve kora hajnalig betűzte az Írásbeliket a fogcsikorgató hidegben s hol szóló csürdöngölőt jártak, hol a tüzet élesztgették s öt pokrócba burkolózva, keserű, de határozottan langyos teát kortyolgattak élvezettel. Közben ilyen feleleteken derültek - kérdés fara - gásbólí "Milyen motívumok díszítik a pásztorbotot?" - felelett - "A pentaton sor." - vagy1* "Kik járnak bölcsőskézni?" - "Csecsemők)" a vagy:"Mik díszítik a régi temetőket?" - "VirágoK - Közben a titkárság összeadta a pontokat s megtudtuk a végső eredményeket, a titokban izguló csapatparancsnokok pedig megnyugodva hallhatták.hogy majdnem mindenki átment s most mar nyugodtan vitatkozhattak tovább szorosan a kemence körül arról, hogy miben is egyforma és miben különbözik a brazillal magyar cserkészet és az argentin. Háromnegyedötkor azt latolgatták,hogy talán mar nem is érdemes lefeküdni hisz egy óra múlva van az ébresztő! De aztán a hideg csak a pár fokkal melegebb hálózsákba kergette őket is. Utolsó vasárnap az ütem erős volt, táborbontás, csomagolás, Mise, Istentisztelet, a táborra készített népművészeti tárgyak kiállítása s végül ea tábortól ezzel bucsuztunm is,de civilben még pár napig együtt lehettünk. Buenosi leánycserkész testvéreinknek most Sao Paulo-t mutogattuk, mig a fiuk tovább "dedo-ztak"(ujJaztak) Rio-ba. Végső búcsúnk Julius 17.-én volt a repülőtéren ahol nem sok szem maradt szárazon mikor Andi, Kati,Judit, Ilonka, Emma, Éva, Zsuzsi, Kelly,Anikó, Kuki, Vera, Norma, Piri és Puding kiindultak a repülőgépük felél "Elindultam szép Hazámbul...",énekeltük szomorúan. A "Kis kacsa..." válaszként már csak a távolból jött, a repülőgép lépcsőiről... Argentínában elő cserkésztestvéreink hazamentek ugyan, de lélekben együtt maradtunk továbbra is és tudjuk, hogy ez a búcsú nem volt végleges,mert mostantól kezdve még sokat táborozunk együtt - ugye? Talán már Jövő nyáron Az Argentin - Brazil határon, valahol a Rio Grande do Sul banv A viszontlátásig I Délamerikai "Regös "labor Söo"Paulo (362 Brazília béd után a nagy bemutatő a közben érkezett vendégek, szülők számára. Ezen mégegyszer viglgéltühk egy esztendőt magyar falun mindazzal amit a táborban tanultunk. Az év ősszel kezdődött, a legények besorozásával "Sej besoroztak, sej besoroztak..." és az argentin fiuk Toborzásával. A riői csapatok Háry János jelenete következett ami bizonyította. hogy a katonaélet nem csupa keserűség. Az argentin^leányok egy vásári napot mutattak be s §zzel el is érkeztünk Karácsonyhoz. Égő gyertyákkal és csengettyűkkel vonultak be a Bölesőskézők, láncos botjaikat csörgetve "becsiszegtek-csoszogtak" a regősök. Aztán kitavaszodott. Virágvasárnapot jelzett a leányok "ZöldágJárása". A szép idő a legényeket is kicsalta a falu végére s furulyaszőra eljárták legényes táncukat. Közben beköszöntött a nyár - nyárvég s felhangzott az aratők éneketer "Elvégeztük, elvégeztük az aratást, az aratást...."
