Magyar Cserkész, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1962-03-01 / 3. szám
A rodostói bujdosó Az elmúlt évben volt kétszéz éve annak, hogy Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc apródba, titkárja, majd haláléig bizalmas hive meghalt. Keserű számkivetésben halt meg Rodostóban, amely névre Bercsényi már megérkezésükkor anagrammát mondott: Rodostó? Ostorod! És Rodostóból valóban ostor lett, melynek suhogását még most is évszázadokkal később hallani véli a bujdosó, akit ma emigránsnak hivnak. Mikes Kelemen 21 éves korétól 71 éves koráig volt bujdosó, fél évszázadon át volt számkivetett. Élete javát a Fekete tenger partján töltötte, nem messze Tomi-tól, ahol egykor a nagy száműzött Ovidius gyötrődött a honvágy tüzes nyoszolyáján. A P.E. nevű képzeletbeli grófnéhoz irt 207 levele is az "Epistulae ex Ponto" székely változata, a hazavágyás lirája. 1717 október 10.-én kötöttek ki a bujdosók Konstantinápolyban. A honvágy sebei fájni kezdtek: "Jobb lett volna káposztás fazék lenni Erdélyben, mintsem findzsája a török császárnak" - panaszolja Drinápolyból Mikes. - '"Dehát itt kell maradnunk mig kenyerünkbeh tart. Hiába mondjuk, hogy jobb volna Erdélyben máiét enni, mint itt buzakenyeret". A bujdosók akkor is a külpolitikai csillagok változásában biztak. Azt remélték, hogy a törökök beleavatkoznak a német-francia viszályba, és hadat indítanak József császár ellen. A franciák azonban békét kötöttek a németekkel, és a törökök is aláírták a megegyezést. Mintha Mikes már a kései bujdosó-utódok sorsát is látná, amikor igy ir a "ménjének" : "Látja ked (kegyed), Ázsiából Írok. kednek. Ha Amerikába volnék, Missisipiából i's Írnék kednek. Minket már úgy tekintsen, mint ázsiai magyarokat". - Bizony alig telik el száz év Kossuth bujdosói mar Missisipiából Írnak, ahonnan újabb száz év múlva ezrével küldik leveleiket a magyarok a maguk Zágonjába. Miért hagyta el Mikes az országot? Nem volt katona, sem politikus, százszor hazamehetett volna, ha idejében rászánja magát. Nála sokkal nagyobb "bűnösök" hazamehettek. Mikest azonban a hűség, az ura iránti rajongó tisztelet tartja idegen földön. Mikes Kelemen csak Rákóczi halála után kisérli meg a hazatérést, kegyelmet kér Bécstől. De már akkor késő volt, Mária Terézia személyesen Írja rá kérvényére: "Nec nominetur in nobis" - meg csak a nevét se említsék nekünkl Mikes azt Írja nénjének: "Én nekem soha semmi egyébb okom nem volt hazámat elhagyni, hanem hogy nagyon szerettem az öreg fejedelmet!" - S hozzáteszi: - "Noha mennyei atyám előtt más okból kellett elhagynom". Mi lehetett ez a más ok a fejedelem személyén kivül? Nem más, mint az erkölcsi felsőbbrendűség parancsa, az a szellem, amelyet éppen a Nagyságos Fejedelem sugárzott magából. A szatmári béke után a küzdelemből kiszorultak élete az áldozati oltárra helyeztetett: hogy példát mutasson a nemzet eljövendő fiainak, az élő nemzetnek, amely később, kedvezőbb időben fel fogja használni a tanítást. A rodostói bujdosó csupa kedélyesség, a szivélyes társalkodás mestere volt.^ Kedélyességét már Arany János is dicsérte, titka volt a természetes előadásmód és a jó stilus. Gazdag szókincsből vett mondanivalóját népi szólások, közmondások szinezik. Több közülük leveleinek hatására kapott helyet az irodalomban: Nem csak a gazdag házaknál lakik a jó házasság. Úgy beszél, mint vak a világosságról: tudja, hogy van, de nem tudja micsodás . Amint vonják, úgy kell táncolni. Nem akarásnak nyögés a vége.
