Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-04-01 / 4. szám

I

A jamboree-ra való készüléssel egyidejűleg értelmet nyertek az angol cserkészetből átvett próbák is. Polcsi bá’ lehelt életet beléjük, s neki köszönhetjük azt is, hogy a próbákat a magyar viszonyokhoz alkalmazta, s ezzel cserkészetünknek speciális magyar izt adott.

Röviddel a jamboree után elvégezte a Gilwell tábort, és Deputy Camp Chief cimet kapott. Gilwell tapasztalatainak egyik legnagyszerűbb virága a Hárshegyi Cserkészpark, a magyar Gilwell volt. A Cserkészpark megteremtésével Ő nemcsak tisztánlátásról tett tanúbizonyságot, hanem megmutatta azt is? hogy áldozatot is tud hozni a cserkészetért. A Hárshegyi ut 5« szám alatti szinte várkastélyszerü, vastag falu épület a hozzátartozó 24 kát. holdnyi parkkal az Ő tulajdona volt. Néhány pengőért, csakhogy neve legyen a gyereknek, bérbeadta a Cserkészszövetségnek, s megnyitásától kezdve cserkészéletünknek központjává vált a Cserkészpark.

A Park otthont adott a cserkésztiszti táboroknak, s mondanom sem kell, hogy majdnem minden tábornak Polcsi bá’ volt a parancsnoka. Egyidejűleg szükségét érezte, hogy az örsvezetőképzést egységes alapokra helyezze, s igy hívta életre az országos őrsvezetői táborokat, melyeket husvét hetében rendeztünk meg évről-évre Polcsi bá’ parancsnoksága alatt. Ezeken a táborokon született meg a forgószinpad kiképzési rendszer, és az őrsvezetői táborok nagyszerű kiképzőgárdáját összefogó szerv, a HŐK. Mind a Polcsi bá’ ötlete. Mint vagyonos család gyermeke megtehette, hogy néhány évre félretegye egyetemi tanulmányait, és azokat az éveket teljesen a cserkészetnek adja. Egy évig együtt laktunk a Cserkészpark "kastélyában", s az az,év életem egyik legszebb cserkészesztendeje. Együtt cserkészkedtühkj - kettesben, s próbáltuk ki Polcsi ba’ kereszt-boomerangját, különféle krinolinjait és újításait.

1929-ben újra jamboree-ra készült a magyar cserkészet. Ezúttal nem voltak versenyek, s igy még nehezebb feladat előtt állott a Szövetség, mert nem pontokkalj hanem az összbenyomás alapján Ítéltek meg a résztvevő csapatokat. Koppenhágában a magyar cserkészet nagyhatalommá váltj és érthető okokból ezt a nagyhatalmi állásunkat öregbíteni akartuk az Arrow Park-ban is. Ismét Polcsi bá’ kapta a megbízást, hogy szervezzen egy "rohamcsapatot", melyet a magyar kontingens parancsnoka akkor és ott vet be, ahol éppen legnagyobb szükség van rá. A csapat a HŐK tagjaiból került ki, és igen gondos kiképzésben részesült. Csak egy néhányat említsek: Minden résztvevőnek villámgyorsan meg kellett kötni vagy ötven féle csomót, tudnia kellett kifogástalanul krinolinozni, lasszót vetni, akadályversenyt tervezni és levezetni, cserkészügyességi bemutatót rögtönözni, tábortüzet improvizálni és vezetni, stb. Mondanom sem kell, a "rohamcsapat" átütő sikert aratott, s ennek tulajdonítható, hogy 1933-ban Gödöllőn mi rendeztük meg a következő jamboree-t.

A gödöllői jamboree-n Polcsi bá’ uj minőségben mutatkozott be. Ő volt a tábortüzek és aréna-bemutatások központi szervezője. A siker itt sem maradt el. A jamboree után azonban úgy érezte Polcsi bá’, hogy a cserkészetben az őrségváltás elengedhetetlen, s a jó cserkész kiváló kell legyen hivatásában is. Átadta a HŐK-öt, az egész munkakörét, visszament az egyetemre és rekord idő alatt megszerezte az orvosi képesítést. Néhány év alatt tanársegéd lett a Máthé féle klinikán, majd egyetemi magántanár, később egyetemi tanár. Hivatásában éppen olyan kiváló volt, mint cserkészmunkájában. Bár úgy érezte, a gyakorlati munka vezetése a fiataloké, s attól visszavonult, de mert aki egyszer cserkész volt? mindig az marad, Ő sem tudott a cserkészettől teljesen elszakadni. Többünk unszolására Polcsi bá’ elvállalta a Magyar Cserkész szerkesztését, amely 1934—ben kezdett ellaposodni. Komoly munkával rövid idő alatt kétheti lappá növelte, s a jól szerkesztett napnak az olvasó gárdája is rohamosan szaporodott. Hamarosan olyan példány-számban jelenhetett meg. ami a rotációs előállítást indokolttá tette. Az uj nyomtatási módszer uj lehetőségeket nyitott meg. Korlátlan számban közölhetett fényképeket, s igy a lapot még vonzóbbá, tartalmasabbá tehette. Az ugjászületett Magyar Cserkész Polcsi bá’-nak újabb átütő sikere volt.

Utolsó nyilvános szereplése 1937- ben a Vogelenzang-i jamboree-n volt. Mint a Magyar Cserkész szerkesztője - "beosztotti" minőségben szerepelt volt beosztottja, helyettese majd utódja parancsnoksága alatt. A köztünk való viszonyra tekintettel, no meg az iránta érzett mérhetetlen tisztelettől is indíttatva különleges beosztást adtam Neki, mely korlátlan szabadságát biztosította. Soha nem élt vele. Mintaszerű fegyelemmel illeszkedett be a tábor életébe, egy akart lenni a többszáz közül, semmivel sem különb, mint a többi. Igazi, nagy cserkészlélek volt.

Kedves Polcsi bá’! Most, mikor ezeket a sorokat Írom, elvonulnak lelki szemeim előtt az együtt töltött gyönyörű évek. Emlékezem a Cserkészparkra az éjtszakákba nyúló tanácskozásokra, a sok, nagyszerű gondolatra, ami a Te kifogyhatatlanul gazdag képzeleted szülötte volt. Együtt vagyok Veled a tiszti táborban, melyben parancsnokom voltál, emlékezem vaskövetkezetességü tá-6-