Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1961-04-01 / 4. szám
/P<j&tsL ba embere... A Magyar Cserkész januári száma szomorú hirt hozott. Dr. Sztrilich Pál a magyar cserkészet szeretett és tisztelt Polcsi Bá’-ja I960 őszén meghalt. Sokunkat megrázott a hir, hiszen az emigrációs cserkészmunka idősebb vezetőit mind Polcsi Bá’ nevelte, s a fiatalabbak is tudják, hogy munkánk gyakorlati része az Ő müve. Engem különösen meleg szálak fűztek hozzá, hiszen a Cserkészpark megnyitásától kezdve munkatársa és helyettese voltam egészen 1934— ig, amikor teljesen átadta a munkakörét. Büszkén mondhatom, hogy Polcsi Bá’ neveltje vagyok, de a cserkészélményeken kivül és azokon túlmenően Neki köszönhetem, hogy az emigrációban hivatásomban tudtam elhelyezkedni. Az Ő ösztönzésére tanultam meg angolul azért, hogy elvégezzem a Gilwell tanfolyamot. Akkor húzódozva tettem eleget az unszolásnak, inkább csak tiszteletből, mint igaz meggyőződésből, s ime, életem alakulásának egyik legfontosabb mértföldköve lett 1932, a Gilwell tanfolyam éve, angol nyelvtudásom kicsiszolásának ideje. Isten áldjon meg érte Polcsi bá’. Most pedig próbáljuk összefoglalni, mit is adott Ő a magyar cserkészetnek. Leginkább úgy foglalhatjuk össze élete munkáját, ha időrendi sorrendben mutatjuk be a "leggyakorlatibb cserkészt", aki azonban hihetetlen grarkorlati érzéke mellett mélyen érző, hivő, Isten-félő cserkészember volt. Polcsi Bá’-t a Budapesti Piarista Gimnázium 2 sz. BKG csapata nevelte. - Korán őrsvezető, majd végigmenve a cserkésztiszti skála minden állomásán cserkészcsapattiszt, a Hárshegyi Cserkészpark parancsnoka és országos vezetőképző vezetőtiszt lett /akkor ezt úgy hivták, hogy orsz. vezetőtiszt helyettes/. A gyakorlati cserkészmunkától való visszavonulás után, 1934—ben a Magyar Cserkész szerkesztését vette át, és csinálta páratlan sikerrel egészen a második világháborút követő összeomlásig. Az összeomlást követő idők rövidéletü Cserkészszövetségének munkájában nem vett részt, visszavonulva - családjának és fogorvosi praxisának élt Mint mindenben, hivatásában is kiváló volt, a fogászaton mint egyetemi tanár működött. Katedrájától a kommunista kormány megfosztotta, de magánpraxisa megmaradt, és sok cserkész köszönhette s köszönheti neki fogainak gondos ápolását, javítását, karbantartását. Polcsi Bá* üstökösként tűnt fel a magyar cserkészet horizontján. 1924—et irtunk, a Magyar Cserkészszövetség jamboree-ra készült. A jamboree-t Koppenhága melletti Ermelunden-i pázsiton tartották, s ez volt az első jamboree, amelyre a Magyar Cserkészszövetség is meghívást kapott. /Közvetlenül az első világháború után rendeztek egy j-jámboree-t, de arra a volt ellenséges hatalmak országait nem hivták meg!/. A jamboree fő programja a versenyzés voll; s a versenykiírás bizony sok fejfájást okozott a magyar kontingens vezetőinek, mert abban ilyen pontok voltak, mint "hike", "obstacle race", lasszó és krinolin verseny, hogy csak egynéhányat említsek. Mindezek ismeretlenek voltak a háború után ujraszületett magyar cserkészetben. Polcsi Bá’ volt az, aki kitalálta mi rejlik a misztikus angol szavak megett, s oly sikerrel töltötte meg tartalommal az üresen kongó szavakat, hogy a magyar versenycsapat Anglia és az Egyesült Államok mögött harmadik helyet foglalta el az összesített pontozásban, megverve régi, nagy szövetségek képviseleteit. Sok első helyet nyert a csapat olyan versenyszámokban, amelyről 1924- előtt cserkészeinknek fogalma sem lehetett. Nyugodtan mondhatjuk, a koppenhágai jamboree-t Polcsi Bá’ nyerte meg. De nemcsak megnyerte, hanem az elkövetkezendő hosszú évtizedekre tartalommal töltötte meg a magyar cserkészet munkaprogrammját ia. A "hike", magyar nevén portyázás, az "obstacle race" - akadályverseny cserkés zmunkánknak ma is kimagasló programjai. Fiuk, ha portyázni mentek, vagy ha akadályversenyre készültök, gondoljatok meleg lélekkel a cserkészet nagy mesterére, Polcsi Bá’-ra. Neki köszönhetitek a sok boldog izgalmat, örömet, élményt, amit a portya Is az akadályverseny nyújt.
