Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-02-01 / 2. szám

JAMBOREE EMLEKEK ‘19^. Dánia. /Akkor is szegények voltunk./ A távolból fúvószenekar hangja szűrődik a koperiágai utcák zajába. A dán főváros polgárai már föl sem fi­gyelnek a zenére: öt nap óta egyre ér­keznek a cserkészcsapatok a világ min­den részéből a nagy találkozóra,az Ér­me lunden-parki jamboreera. Harminchá­rom nemzet cserkészei mérik össze e­­rejuket a park pázsitján. Már megér­keztek a hollandok, a norvégek,a len­gyeléit, a svájciak, az osztrákok,teg­nap jöttek a finnek, a franciák és az olaszok, az amerikaiakat holnapra vár­ják. Ahogy a zene egyre erősebb lesz, a polgárok közönye is felolvad, az ut végén már fel is tunt az árvalányha­­jas csapat, össze­súgnak a kopenftága­­iak:- Magyarok. Frissen, kemé­nyen lépnek,de hall­gassuk meg a semle­ges véleményt, mit ir róluk Sven V.Kuno­sén, a jamboreetanács tagja:- A jamboree előtt nem volt al­kalmam magyarokkal találkozni.Most so­hasem fogom őket elfelejteni. Nyomban megérkezésük után megmutatták,hogy mi­lyen fiuk: fáradságos utazásuk után daliás menetben vonultak végig Kopen­­hága utcáin és fáradtan, utazástól ösa­­szetörve is képesek voltak sokezer ko­­penhágait föllelkesíteni gyönyörű ze­néjükkel. És ebből a szellemből az e­­gész jamboree alatt nem vesztettek el semmit. Nem csoda, ha boldog vagyok, hogy találkoztam velük. A maroknyi negyvennyolc fiúból álló, magyar versenycsapat valóban meg­állta a sarat. A cserkészkrónika a dá­niai találkozót, mint a nagy cserkész­versenyek jamboreeját tartja számon. Magyarország versenycsapata Amerika és Anglia csapata után harmadik,vagyis az aurópai kontinensen az elsői Egy hétig tartott a kemény küzde­lem, a versenyeket szigorú, nagyobb­részt dán versenybirák pontozták./A dá­nok, mint házigazdák, versenyen kivul indultak./ A pontozás alapjául szolgált a csapat megjelenése, általános maga­tartása, pontozták a tábori ügyessége­ket, a cserkészszeru csomagolást,szél­ütést, a bemutatott nemzeti táncokat és az énektudást, a tábortüzeit műsorát. A huszonnégyórás őrsi portyázást és a cserkészversenyt /megfigyelés, éjszakai nyomolvasás, kenyérsütés, famászás,fu­tás, csónak-verseny , úszás, őrsi akadály­­verseny, huszonnégyó­­rás portyázés/szintén beszámították a ponto­zásba. A dániai jam­boree naplóját lapoz­gatván, könnyen ott­­ragodunk az éjszakai nyomolvasás leírásánál. Együtt izgulunk a ti­zenötéves magyar őrsvezetővel,aki sors­húzás utján került a nagy feladat elé. /Több versenypontban csak egy cserkész képviselte nemzete versenycsapatát. E- zekben a pontokban sorshúzással válasz­tották ki a versenycsapatokihat jelölt­je közűi a versenyzőt./ Egy erdei kuny­hóból inditják öt percenként a verseny­zőket. A magyar őrsvezető éjfél után né­hány perccel indul el a kitűzött fela­dattal az ismeretlen dán vidéken, egy zseblámpával, mentőpatronnal, világitó iránytűvel és a parancsnokságtól kapott térképszelettei, amelyből a tábor tér­képe le van vágva. Alig megy néhány lé­folytatás a 15.oldalon. 9 Zenekarunk a kopenhágai jamboreen.

Next

/
Thumbnails
Contents