Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-05-01 / 5. szám
JAMBOREE EMLÉKEK 1937-Hollandia. Gödöllőn valóban örök cserKészbarátságok szövődtek A hollandiai jamboreen résztvevő cserkészek mesélik,hogy milyen különös szeretet vette körül őket a gödöllői napok jutalmául. A lengyel cserkészek szinte megrohamozták örömukben a jamboree kapuit átlépő magyar fiukat. Este pedig né^y szépszál 'hamisitatian" rézbőru indián jött látogatóba a magyar táborba. Nyomban haditáncba Kezdtek. A fiuk nagy érdeklődéssel és csodálkozással vették korul az indiánokat. A táncot nagy taps és éljen fogadja, majd az egyik indián énekelni kezd. A fiuk ámulattal hallgatják: hisz ez a "Ritka búza - ritka árpa..." még hozzá magyar szöveggel,cak idegen kiejtéssel. Leirhatatian lelkesedés tör ki a végén, a fiuk váxlukra kapják a derék indiánt. Amikor végre leszabadul, int, hogy beszélni akar. A tolmács lefordítja az indián üzenetét: Folytatás a 7«oldalról cserkészek vannak, ezeken a beszédeken keresztül győződik meg arról, hogy milyen hatalmas és önzetlen munkát végez Szövetségünk, s milyen felmérhetetlenül fontos szerepe van a magyarság megőrzésében, s népi, nemzeti értékeink továbbvitelében. A nagyközönség számára adott tájékoztatás után ismét kis csoportok alakulnak, amelyeknek száma az idő haladtával egyre csökken. Holnap délelőtt Teleki ünnepély lesz, amelyre frissen kell megérkezni. Csak a rendezők látszanak fáradhatatlannak, reggeltől eddig a késő óráig állandóan talpon lenni és még fáradtan is mosolyogva jó munkát végezni nem kis feiadat. Minden elismerésünk a rendező gárdáé. Az idő későre jár. Lassan az utoisó fények is kialszanak az épületben, s mindenhol csend és sötétség honol. Csak az előadói emelvény korul elhelyezett pálmák levelei súgnak össze halkan. Emlékeznek... visszahívják ennek a nagy napnak a szivet deritő, lélekemelő perceit.-Egy kiváncsi bagoly- Kedves testvéreim - mondja az indián, - azért jöttünk ide hozzátok,hogy megköszönjük azt a szeretetet,amiben ti. részesítettetek bennünket a gödöllői jamboreen. Nagyon sok szépet láttam ott és nagyon megszerettem a magyar cserkészetet. = 0 = 0 = A magyar cserkész-dicsőség Hollandiában is megcsillant. A jamboree-parancsnokság meglepetésszerűen kajakversenyt indit, semmi készülésre sincs idő. Itt is a magyar vizesek győzneK. A nyolcvanesztendős Baden-Poweli maga elé hivatja a győzteseket,kezet fog velük és azt mondja:- Ti magyarok, még mindig a régiek vaDytok! örulöx, hogy győztetek! Ez volt az öreg Bi-Pi életének utolsó jamboreeja... Két év múlva kitört a második világháború. Körösi Csorna Sándor A magyarság eredetének nagy kutatója 1784 április 4-én született, az erdélyi Csomakőrös községben. Egy céltudatos élet fáradhatatlan kutató mun- Kájával szerzett a magyarságnak becsületet. Síremléke Darjeelingben, a Himalája tövében áll. Legutóbb 1957-ben Kalkuttában jelent meg "The life and teaching of Buddha" cimü könyv, mely ugyancsak bőven emlékezik meg Körösi Csorna Sándor munkásságáról. Nevét büszkeséggel emlegessétek! 14