Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-05-01 / 5. szám

JAMBOREE EMLÉKEK 1937-Hollandia. Gödöllőn valóban örök cserKészba­­rátságok szövődtek A hollandiai jambo­­reen résztvevő cserkészek mesélik,hogy milyen különös szeretet vette körül ő­­ket a gödöllői napok jutalmául. A len­gyel cserkészek szinte megrohamozták ö­­römukben a jamboree kapuit átlépő ma­gyar fiukat. Este pedig né^y szépszál 'hamisitatian" rézbőru indián jött lá­togatóba a magyar táborba. Nyomban ha­ditáncba Kezdtek. A fiuk nagy érdeklő­déssel és csodálkozással vették korul az indiánokat. A táncot nagy taps és éljen fogadja, majd az egyik indián é­­nekelni kezd. A fiuk ámulattal hall­gatják: hisz ez a "Ritka búza - ritka árpa..." még hozzá magyar szöveggel,cak idegen kiejtéssel. Leirhatatian lelke­sedés tör ki a végén, a fiuk váxlukra kapják a derék indiánt. Amikor végre leszabadul, int, hogy beszélni akar. A tolmács lefordítja az indián üzenetét: Folytatás a 7«oldalról cserkészek vannak, ezeken a beszédeken keresztül győződik meg arról, hogy mi­lyen hatalmas és önzetlen munkát végez Szövetségünk, s milyen felmérhetetle­nül fontos szerepe van a magyarság meg­őrzésében, s népi, nemzeti értékeink továbbvitelében. A nagyközönség számára adott tá­jékoztatás után ismét kis csoportok a­­lakulnak, amelyeknek száma az idő ha­ladtával egyre csökken. Holnap délelőtt Teleki ünnepély lesz, amelyre frissen kell megérkezni. Csak a rendezők lát­szanak fáradhatatlannak, reggeltől ed­dig a késő óráig állandóan talpon len­ni és még fáradtan is mosolyogva jó munkát végezni nem kis feiadat. Minden elismerésünk a rendező gárdáé. Az idő későre jár. Lassan az u­­toisó fények is kialszanak az épület­ben, s mindenhol csend és sötétség ho­nol. Csak az előadói emelvény korul el­helyezett pálmák levelei súgnak össze halkan. Emlékeznek... visszahívják en­nek a nagy napnak a szivet deritő, lé­lekemelő perceit.-Egy kiváncsi bagoly­- Kedves testvéreim - mondja az in­dián, - azért jöttünk ide hozzátok,hogy megköszönjük azt a szeretetet,amiben ti. részesítettetek bennünket a gödöllői jamboreen. Nagyon sok szépet láttam ott és nagyon megszerettem a magyar cserkészetet. = 0 = 0 = A magyar cserkész-dicsőség Hollan­diában is megcsillant. A jamboree-parancsnokság meglepetés­szerűen kajakversenyt indit, semmi ké­szülésre sincs idő. Itt is a magyar vi­zesek győzneK. A nyolcvanesztendős Baden-Poweli ma­ga elé hivatja a győzteseket,kezet fog velük és azt mondja:- Ti magyarok, még mindig a régiek vaDytok! örulöx, hogy győztetek! Ez volt az öreg Bi-Pi életének u­­tolsó jamboreeja... Két év múlva kitört a második világ­háború. Körösi Csorna Sándor A magyarság eredetének nagy kuta­tója 1784 április 4-én született, az erdélyi Csomakőrös községben. Egy cél­tudatos élet fáradhatatlan kutató mun- Kájával szerzett a magyarságnak becsü­letet. Síremléke Darjeelingben, a Himalá­ja tövében áll. Legutóbb 1957-ben Kal­kuttában jelent meg "The life and te­aching of Buddha" cimü könyv, mely u­­gyancsak bőven emlékezik meg Körösi Csorna Sándor munkásságáról. Nevét büszkeséggel emlegessétek! 14

Next

/
Thumbnails
Contents