Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-05-01 / 5. szám
emlegetni. Hasoniit a nagy szekérhez, de a rudja egészen elgörbült. Kivéve a két hátsó kerekét, meglehetősen gyenge csillagokból áll, igy tiszta este szükséges ahhoz, hogy meglássuk minden egyes részét. A két szekér /vagy két medve/között egy hosszú, de gyenge csillagokból álló csillagkép húzódik végig: a Sárkány. Legjobb, ha a térképpel kezedben próbálod vonulását végigkövetni az égbolton. Nevének mentségére szolgáljon, hogy hosszan tekerődzik, akárcsak egy mesebeli sárkány, s a fejét alkotó néjjy csillag a sárkány vérszomjasén kitátott szájára emlékeztet. Rajzomon, ámint az elmúlt alkalommal is, az egy csillagképbe tartozó csillagokat vékony vonalakkal összekötöttem. Ennek célja, hogy leírásomat könnydbben követhesd, de ne keresd a vonalakat az égbolton! Utunk befejezéseképen tekintsünk a Sarkcsillagnak a Göncöiszekérrel ellentétes oldalára-» FILIPPINEK \ \ \ \ Ur-*“ Csaknem ugyanolyan messze tőle, mint a Göncölszekér feltűnik a nagy "W".Az öt főcsillag mellett néhány halvány is látszik. Ennek neve"Kaszsziópea." Most nagyon közel van a látóhatárhoz, igy majd egy későbbi évszakban figyelhetjük meg alaposabban: aküor majd visszatérünk hozzá.Fi- ... gyeljük meg azonban mái kassziopeia cs most az alakját és az a Sarkcsillag elhelyezkedését:a Sark- kesotavaszi ° perólrpri csillag majdnem pontosan a W felett van. I^y a Göncölszekér hiján /mikor az ég felig borús/ a Ka- Kassziópeát is felhasználhatjuk a tájékozódásnál, segítségével megkereshetjük a Sarkcsillagot. A "W" szélességének kétszeresét kell felmérned a rajzon mutatott irányba, hogy eljussatok hozzá. Gyakorold esténként! Vándorsólyom *\ \ A Fülöp Szigetek lakosságát 22.3 millióra becsülik; eredetük cok*~ féle, ma is 4-3 nemzetiség lakja a szigeteket. Az elmúlt évezredek folyamán számos nép jutott el vándorlásai során a szigetekre, sok nemzet kultúrája ha« tott rá, ma mindezeknek a nyomát megtaláljuk. Hinduk, kínaiak, japánok igyekeztek elfoglalni a szigeteket. Ma is számos kinai él az országban, főleg Manila környékén. A népesség legnagyobb része azonban maláji, Indonéziából vándorolt be hosszú idők előtt. Eredeti - leg 87 nyelvjárást beszéltek, amelyeknek nagyrésze ma is él, de ezek közül csak egy néhány jelentős, mint a Tagalog, Visayan, Ilocona, Bihol és Pangasinan. Mióta a szigetek önállókká lettek a Tagalogot igyekeznek nemzeti nyelvként általánosan bevezetni. Emellett az angjol a hivatalos nyelv, amit sokan beszelnek. A régi hivatalos nyelv a spanyol ma kiveszőben van a szigeten. A Fülöp Szigetek az egyetlen távolkeleti ország, amelynek lakói többségben katolikusok. Mikor a spanyolok a XVI. századbeli felfedező utak során eljutottak a Fülöp Szigetekre, ott jórészt mohamedán lakosságot találtak. /Mindanao szigetén még most is számos mohamedán törzs él./ A filippinok azonban hamarosan felvették a kérész ténységet és ma a lakosság 80 %-a római katolikus. Tíz százalékuk tagja a katolikus egyháztól, elszakadt nemzeti aglipayan egyháznak. Protestánsok csak kis számban vannak. A filippin nép, az utazók lei - rása szerint békés, vendégszerető, barátságos. Nagyrészük falvakban él, mezőgazdasággal foglalkozik, de több 100 ezres lakosságú várost is találhatunk a szigeteken. Maga Manila egy másfél - millió lakosságú világváros, egyika a Távolkelet nagy tengeri kikötőinek. A szigeteket a spanyolok foglalták el az 1570-es évek során és három évszad alatt kezükben tartották. Habár Manila már akkor fontos kereskedelmi gócpont volt, nem tettek sokat az ország gazdasági fejlődése érdekében.A spanyol kultúra azonban még ma is meglátszik az ország képén. Az 1898-as spanyol-amerikai háború idején az Egyesült Államok foglalták el az országot, majd 194-6-ban önálló lett. Fővárosa: Quezon City, Manila egyik elővárosa. Az ország zászlaja kék-piros, a szélén fehér háromszögben a Nap a szabadságot a három csillag az ország háromfő vidékét, úgymint Luzon, Mindanao és a Visaya szigeteket jelképezi. Vándorsólyom 13
