Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-03-01 / 3. szám
TÉLTEMETÉS - HUSVÉT .Napjainkig országszerte ismert a husvét hétfői locsolkodás. De ismeri valamennyi szomszédunk, sőt német és svájci termeten is megtaláljuk. k-3 emberöltő — vei ezelőtt elég drasztikusan, patakban, vagy vályúban mártották meg a leány okát, újabban ez már kölnivízzel való locsolássá szelídült. A lányok himestojósokat,a leányok szülei pedig pénzt adnak jutalmul a megontözésért. A legények a kapott pénzből az öntözködés végén rsidszerint közös mulatságot csapnak. Mezőkövesden a legények még a közelmúltban is csoportosan mentek locsolkodni. Húsz esztendővel ezelőtt a leányt ruhástól cipelték a kúthoz, kendővel hozzákötötték és alaposan n%locsolták. Napjainkban a kölnivíz mellett kis bögréből még vizzel is meghintik az arcukat. Ezért egy pohár bort kapnak, és a magukkal hozott zenészek muzsikájára megtáncoltatják a leányokat. Egy múlt század derekáról való cikk szinesen Írja le a székelyek husvétját: "Husvét második napja hajnalán az egysorba tartozó legények csapatonként, cigánnyal,vagy anélkül is megindulnak az előlegesen kitűzött leányos házhoz, azelőtt nagy lődőzések közt. Megérkezésük után a szónok hosszasan köszönt, mit a házigazda ismét hosszasan viszonoz. Ezután a szónok igy szól: "Hallottuk, jó uram, hogy a kegyelmetek virágos kertében egy szép liliom vagy rózsaszál virult; de amely kevéssel azelőtt hervadásba indult; mi azért eljöttünk, hogy a jeles virágot megöntözzük,mafyre is, jó uram, kegyelmetektől szabadságot kérünk." Erre a gazda:" Szívesen köszönjük a nemes ifjuságnak virágunkról! megemlékezését, de úgy ta?tjukj hogy elég frissen nő; azonban a virág amott van, s ha a nemes ifjúság fáradságát nem sajnálja, a szabadságot örömest megadjuk." Akkor a ház valamelyik zugában elvonulva pislogó leány előjön s igy szól: "Inkább megváltom magam, hogysem leöntsenek." A megváltás ára annyi piros tojás,ahány legény van. Mig a legénység a leánynyal kötődik, azalatt a gazdaasszony az asztalt mézes pálinka, kalács és piros tojással halmozza tele ,mely mellé azután az ifjúság letelepszik s van ismét evés ivás; azelőtt volt pisztolydurrogatás is s ily alkalommal tartozott a házileány mindig egy-két pisztolyt Kilőni a legények kivánacára.Asztal után egy Kis tánc kerekedik, s leányt, anyát, szolgálót megforgatván,más leányos házhoz mennek. A legtöbb faluban husvét másodnapján bált rendeztek. A kölnivel való öntözködés szokása városon is tartja magát, bár egyre inkább a Kisgyermekek és serdülők szokásává válik. TÉLITÁBOR Sitáboron vett részt ik németországi leányvezető, baiderschwangban, az Angaui-Alpok kellős közepén. A tábor célja ismerkedés, gondolatok,ötletek kicserélése, no meg persze sielés volt. Annak ellenére, noüy csak vezetők vettek részt, a lebonyolítás teljesen táborszeru volt, őrsi beosztással, napirenddel, stb. A környéken megtett kisebb portyád kon kivui nagyobb /15 km/ túrát is vállaltak a résztvevők, át Ausztriába /Hittisau/,ahol egy másik csoport magyar leánycserkésszei találkoztak. Esténként a szobában megtartott "tábortüzek" mellett melegedtek össze a különböző helyekről jött vezetők és mire a sok kirándulás, portya és hegymászás közben eltelt a hat nap, egymást jobban megismerve, egy kedves, közös emlékkel gazdagabban indultak vissza csapataikhoz, hogy amint a sítalpakon, ott is megállják helyüket. MEGHÍVÓ az 1959 évi, április 4-5-én megtartandó Közgyűlésre és Teleki ünnepélyre. PROGRAMM: Közgyűlés: ápr.é— én d.u. 5 órakor. Fogadás: ápr.4-én este 7 óraKor. Teleki "ünnepély: épr.5-én d.e.11.órakor l'nnepi ebéd: ápr.5-én délben 1 órakor. A felsorolt események a clevelandi Első Magyar Evangélikus Egynáz nagytermében Kerülnek lebonyolításra / BucKeye Rd.és East Blvd.sarok/, melyre minden cserkésztisztet, öregcserkészt, szeretettel iiiv és vér a szövetség elnöksége.
