Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-02-01 / 2. szám

SZEKELYKAPU Alighanem kevés olyan magyar em­ber van, aki székely kaput - legalább képen - ne látott volna. Megcsodáltuk mindnyájan ősi népi művészetünk emez egyik legbeszédesehb blzonyitékét, de kevesen tudják, hogy a kapunak, a kapu diszitéseinek, a gyakorlati cél,vagyis a gyalogosok és szekerek bejárásának szolgálata mellett, mély, szimbolikus jelentősége is van,akárcsak népdala­inknak. A kapukon látható diszitések nemcsak szépérzetünket akarják kielé­gíteni, többet mondanak, mint egyszerű, térkitöltő motívumok. A kapu először is a magántulajdon sérthetetlenségének jelképe,ezárt hasz­nálják régen az egész ház helyett a por­ta kifejezést és az adóztatás is por­tánként történik. A kapukon rendsze­rint található galambdúcok,nem galamb­­tenyésztési célokat szolgáltak erede­tileg, hanem azok a termékenység is­tennőjének tiszteletére laktak ott, a­­kit a magyar ősi hitvilágban Boldog­­asszony néven tiszteltek, mely ősi el­nevezés, mint tudjuk,a keresztény kor­ban átment Szűz Mária elnevezésére,igy ez az elnevezés összekötőkapcsot képez a régi és új hitvilág közt. A székely kapákon két nyilás van, az egyik a gyalogosok, a másik a sze­kerek számára. Mivel a különböző ma­gasság miatt ezek felett különböző nagy térség marad, ez a megmaradó tér­ség alkalmas a kitöltésre,ahová a kapá gazdájának cimere, jelképe és más di­szitések kerülnek. így pl. az egyik, jellegzetes székely kapun,amely Veres Péteré volt 17bl-ből, ebben a térben a nap, a hold és még három más alak látható. A teljes egészben látható nap­korong felett virágos indákból vetett ágyon egy hanyattfekvő nő profilja lát­szik. Az, aki ezen a gazdag virágdiszű ágyon fekszik,nem más,mint a napfelkel­tének, a hajnalnak hirnőke, a szép Haj­nalka. Az alvó Hajnalka jelképezi, hogy Hajnalka már nincs ott, mert aamikor a nap már feljött, a hajnal eltűnik.A ka­pu felett lévő három alak közül egyik a Hajnalka, a másik egy csokrot tartó Hab­leány, a harmadik pedig egy griffmadár. A tengerek leánya, a Hableány, segit a griffmadárnak a holdat eltüntetni, mert arra nincs szükség, ha feljött a nap, A Hableány az egyik kezével nyomja le­felé a holdat, a másik kezében dús vi­rágcsokrot tart,mely kinyúlik a kép ke­retein kivül. A kép sarkát a griffmadár foglalja el,mely virégfelhőt hömpölyög­­tet a holdra,úgy, hogy abból csak egy­negyed látszik. A hold leszáll a tenger­be,ahová a griffmadár nyomja le.A griff a sötétség jelképe Már a babilonit mit­­hoszokban is a griff-madár jelképezte a. sötétség birodalmát. Székelykapu Más székely kapukon viszont két­fejű sasos diszitést láthatunk. Ennek útja is egészen az ősi korba,az egyip­tomi és mikénei korba megy vissza. Tő­lünk vették át későbben az oroszok,meg a németek és ezen az utonkerült a tör­ténelembe a kétfejű osztrák sas is. láthatjuk mindebből, hogy .a szé-14

Next

/
Thumbnails
Contents